A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A SZALONNAI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN 31 vummal, de éppúgy francia eredetű, és együtt alkalmazzák a francia román templomokon a négyágú, csillagformájú díszítménnyel. 58 Az eddigi példák alapján is látjuk, hogy a szalonnai templom párkányfrízének díszítménye francia, legkorábban nálunk Esztergomban tűnik fel, és az egri egyházmegye területén levő falvak templomain találhatjuk meg az alkalmazott motívumot. Szalonna is tulajdonképpen az említett egyházmegye területén fekszik. A.szalonnai templom külső architektúrájának kialakításakor keleti és nyugati vonatkozású részleteket mesterien együtt alkalmaztak. Olyan korszakban építették mikor utolsó fellobbanását érte a bizánci művészet, és a nyugati nevezetesen a francia művészet mind erőteljesebben áramlik a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok révén hazánkba. III. Béla uralkodásának ideje (1172—1196) ez a korszak, aki maga Bizáncban nevelkedett, és már ott megismerte Mánuel udvarában a keleti kultúrát, műveltséget. Ugyanakkor feleségei francia származásúak, és különösen második feleségével, Capet Margittal kötött házassága révén erősödnek Magyarországon a francia kapcsolatok. Jelentős építkezéseket végeztetett az esztergomi Várhegyen. Az itt feltűnő új építészeti jegyek több áttételen át a kisebb vidéki helységekbe is eljutottak. Szalonna a honfoglalás után az Örsúr nemzetség birtoka. Nevének szláv eredete arra utal, hogy itt már igen korán számolhatunk településsel. A XI. század vége felé a magán nagybirtok egyre inkább elterjedt az országban. A XI— XII. században a nemzetségek nagybirtokos családi birtokközpontjukban alapítanak monostorokat. A kisebb anyagi erőkkel rendelkezők magánegyházakat építenek. 59 Az Örsúr nemzetség leszármazottjai birtokuk központjában Szalonnán felépítik a XII— XIII. század fordulója táján saját templomukat, melyet temetkező helyként használtak. 60 A településen más egyházi építményről nem tudunk, így nyilván a falu plébánia templomaként is funkcionált. A tatárjárást követő időkben a Tekus család, a már kicsinynek bizonyuló templomot bővítette. A rotunda hajójának egyharmadát elbontották, és egy rosszul kitűzött, kőből épült hajót építettek hozzá nyugati irányban. A rotunda megmaradt része lett a szentély. Az építkezés tömegében jelentősen bővítette a templom befogadóképességét, de qualitásban messze elmaradt a rotunda igényes épülete mögött. Egyedüli faragványos része a nyugati bejárat, de az is a kerek templom bejárata másodlagosan elhelyezve. A tympanonra később rávésett faragványos díszítmény és a hajó egyszerű tölcséres kialakítású ablakai alapján, a bővítést nem tehetjük későbbre, mint a XIII. század második fele. A középkori műemlékeink sorában nem egyedüli példa a rotunda ilyen módon történt átalakítása, és a bővítés gondolata. A közeli Karcsa példája mutatja, ahol a rotundát használják fel szentélyként, és a XII. század végén, XIII. század elején két ütemben bővítik háromhajós térrel a szűknek bizonyult templomot. Csehszlovákiában találunk példát erre, a Kostelec u Krizku-i, Szt. Márton (XI. sz.), Predni Kopanina-i, Mária Magdaléna (XII. sz.), Rapice-i, Szt. Miklós (1352 előtt) templom esetében. 61 Ezeknél is a rotunda nyugati oldalát bontották le, és egyhajós térrel bővítették. A bővítéseknek más példáját láthatjuk a kisnánai XI— XII. századra tehető kerek templomnál. A nyugati oldalán a XIII. században egy köralakú épületrésszel bővítették. 62 Rábaszent-
