A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban
32 M. KOZÁK ÉVA miklós esetében a kutatók rámutattak, hogy itt egy kerek templom állott a XI. században, és a XIII. században két oldalát, a szentéllyel azonos alaprajzú és magasságú patkóíves karéjjal nagyobbították. 63 A példák sorát hozhatnánk, hogy a barokk építkezések idején is felhasználják a kerek templomot szentélyként bővítések alkalmával (Ipolykeszi, Hidegség, Keresztúr). A Szalonnai család utolsó kiemelkedő egyénisége István. Az ő nevéhez számos építkezés fűződik a szalonnai birtokon. Birtokközpontjában, Szalonnán az udvarházat kiépítette, és neki tulajdonítjuk templomunkon az utolsó nagy építkezést, melyet valószínűleg a fiai fejeztek be (1402-ben meghalt). A templomot belül színes falképekkel díszítették, melyek egy részét Szepesi András készítette 1426-ban. A reformátusok idején, a XVII. században készült a templom színes famennyezete. Csak tartóoszlopának helye került elő a kutatás során. A puritánabb ízlésnek megfelelően nyilván ekkor meszelték le a templom falfestményeit is. Az évek óta folyó kutatások folyamán bebizonyosodott, hogy a kerek templomok építése a XI. század végétől, a XIII. század második feléig a hosszhajós templomok mellett gyakorlattá vált a falusi építészetben. A XIII. század végén eltűnésük összefügg a kis befogadóképességükkel. Láthattuk, hogy a század közepén sok helyen már bővítéseket végeztek rajtuk. A templomunk helyreállított formájában tovább bővíti Árpád-kori építészetünk korai emlékeit, és gazdag homlokzat architektúrájával új adatokat nyújt a kerek templomokkal foglalkozó kutatók számára. 64 JEGYZETEK 1. Myskovszky V., Néhány felsővidéki műemlék. MOB vizsgálati jegyzőkönyv 1901. március 15. Kassa. Véleménye szerint mind a 12 apostolt ábrázolták a kerek templomrészben. A templomhoz épült támfalakat a XVI. század elejére datálja. A szentélyt kívülről díszesebbnek gondolja, fallizénákkal és félköríves párkányokkal díszíthették. 2. Gerecze P., Magyarország műemlékei. (Bp., 1905/2. 248.) 3. „Új nemzedék" 1922. augusztus 9. Utal arra, hogy a templom északi falán nagyobb festmény volt, mely a Szt. László legendájából vett jelenetet ábrázolta. A vakolat leverésekor a tatarozásnál lekerült az is. Megemlíti, hogy a bejárat felett egy díszes román faragvány volt látható. Sajnos ez ma nincs meg. 4. „Magyarság" 1922. augusztus 9. A Margit legenda felett, az ablak mellett egy koronás fő is előkerült, ezt a XV. századra helyezi. Ez a miskolci Múzeumba került be. 5. Szabó F., Borsod megye Árpád-kori templomai. (Miskolc, 1936) 28—45. 6. K. H. Gyürky., Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém. Acta. Arch. XV (Bp., 1963) 360, 366. 7. Gevers-Molnár V., A középkori Magyarország rotundái. (Bp., 1972) 34. 8. GenthonL, Magyarország művészeti emlékei. (Bp., 1961) 259—60. 9. Kozák K, Három- és négykaréjos templomok Magyarországon. Arrabona 5 (1933) 171—191. 10. Dénes Gy., Szalonna, feudális szálláshely és kerek temploma. HOM Évk. XII (1973) 65—68. 11. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. (Bp., 1958) 118. 12. Győrffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. (Bp., 1963). 803—804. A nemzetségre vonatkozó fontos adatokat közli. Szalonnára vonatkozó okleveles anyagot egybegyűjtötte. 13. Kozák K, Adatok Kacs történetéhez. HOM Évk., (1968) VII. 231—266. 14. Győrffy Gy., i. m. 741. 29. jegyzet.
