A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban

28 M. KOZÁK ÉVA kínzások közepette kellett meghalnia. A XI—

XII. században is már ismert szent nálunk. Kálmán király (1095—1116) öccsének Álmosnak kedvelt szentje lehetett, mert tiszteletére alapította a meszesi, margittai és dömösi bencés monostorokat. A történeti adatok szerint II. Endre zarándokútjárói a mártír fejereklyéit is magával hozta.

44 Templomunkhoz közel eső területen, két helyen is tudjuk, hogy a kerek templomok tituláris szentje antióchiai Margit, Karcsán és a szlovákiai Süvétén (Sivetice). Karcsa 1187-ben szerepel először oklevelekben és III. Orbán pápa a Johannita-rend birtokai közé sorolja. A rotunda építését a XI. századra helyezik.

45 A süvétei rotunda építési idejét a XIII. század derekára teszik, szentély falán megmaradt Margit legenda jeleneteit a XIII. század harmadik negyedére.

46 Templomunk építőanyaga elsősorban tégla, de alapozása kő, sőt alul egy nívósán faragott quadersor indítja a téglalábazatot. A helyreállítás során pedig előkerült a rotunda hajójának déli oldalán a párkányzat új, eddig ismeretlen részlete, melyet kőből mintáztak. A rotunda másodlagos elhelyezésből ismert bejáratát is faragott részletekből alakították ki. Az első rotundáink faragott quaderekből épültek (Sárospatak, Veszprém, Esztergom), de a falusi építészetben terméskő és tégla a korai épületek építőanyaga.

47 A szalonnai templom alaprajza a félköríves hajójával és szentélyével jól beilleszkedik a középeurópai rotundák sorába.

48 A kutatási adatok alapján a kisebb hajójú (5—6 m) kerek templomokat korábbiaknak (XI—

XII. sz.), a nagyobb méretűeket (6,5—9 m) későbbieknek határozzák meg. Parádi Nándor a Letenye-Szentkeresztdombi kerek templom feltárását követő feldolgozásában foglalkozik a félköríves hajójú és patkóíves szentélyű rotundáinkkal. Megállapítja róluk, hogy a korai típusok ilyen megoldással épültek a XI. században, sőt a XII. század elejéig. A XII. századtól ez a forma erősen lecsökkent. Funkciójuk szerint általában plébánia templomok.

49 A kerek templomok datálásánál a bejárat kialakítási helye is fontos tényként szerepel. Szalonnán sajnos a bejárat helye esett áldozatul a bővítési munkáknál. Csak annyit állapíthatunk meg, hogy nem a déli oldalon volt. A téglarotundák két nagyobb csoportja különül el az emlékanyagban, melyeket felépítményükben ismerünk. Az egyik Kiszombor, Karcsa, Gerény, és a nyugatmagyarországi Nagytótlak, Bagodvitenyéd, Kallosd csoport. Az előbbiek kívül kerek, belül hatszögletes középterűek. A tudományos feldolgozások alapján ez az építési forma az antik világból, bizánci befolyás alatt álló területekről jutott el hozzánk.

50 A másik csoport tagjai olyan területen épültek, ahová a tatár pusztítás nem jutott el, és a XIII. század derekán is későromán stílusban építkeztek. Ezeken az emlékeken azonban a gótikus stílus jegyei is megfigyelhetők. A külső architektonikus kiképzésükre jellemző általában, hogy a falfelületeket falpillérekkel tagolták, melyekből felül indították a párkányzat elemeit. A helyi mesterek ízlésük szerint a legkülönfélébb díszítőelemeket alakítottak ki az épületen. A szalonnai templom építészeti kiképzésének kiemelkedő értékű részletei az egyedi megoldású lépcsőzetes bélletű ablakok, és az érdekes párkányzat.