A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A SZALONNAI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN 29 A kerek templom hajójának déli oldalán, a téglalizénák közeiben mezőnként egy-egy, összesen három ablak nyílik, melyek lépcsőzetes bélletükkel szinte teljesen kitöltik a lizénák közti falmezőt. Jelentősen fokozzák a falfelület mozgalmasságát. Ennek az ablaktípusnak az analógiáját a magyar anyagban nem találjuk, legalábbis eddig nem került ilyen elő. A bolgár, román és macedón területek anyagát vizsgálva nagyon korai (8—9. század) anyagban feltűnik ez a forma és a XIX. század végéig nyomon követhető. 51 Ezek az ablakok töbnyire körben a tamburon helyezkednek el, növelik a belső tér világítását. Bulgáriában Neszebarban több templomon találunk hasonló ablakmegoldást, 52 vagy például Ochridban, mely ősi bolgár város volt (ma Jugoszlávia területén fekszik). 53 Azt a megállapítást tehetjük, hogy olyan helyen található ez az ablakforma, melyek erős bizánci befolyás alatt álltak. Ennek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy keleti hatású ablakainkat olyan mesternek kellett készítenie, aki már hasonlókat látott, valahol a fent említett területeken. Változatos kialakítású a körtemplom párkányzata, mely ugyan a hajón magasabban megmaradt, de záró, koronázó részét nem ismerjük. A félköríves, fogrovatos téglapárkány részleteket felül kőből készült párkányfríz követi, melyeket téglalapformájú mintázott quaderekből alakítottak ki. A gyémántmetszéses díszítés két páronként, közös csúcsba futó elemekből áll, mely csillagformát ad. Ugyanabba a habarcsba helyezték, mint a párkány többi elemeit, tehát együtt készült a templom építésével (18. kép). A gyémántmetszéses díszítmény, nemcsak kőanyagával, de a minta érdekességével is kiemelkedik a téglapárkányzatból. Ennek a motívumnak számos példáját találjuk Franciaország területén a XII. századi templomokon. Néhány példát említenénk Cunault (Maine-et-Loire) XII. századi teremtemplom szentélyének párkányán, Aulnay (Charente-Inféreure) (1130) Saint Píerre templom szentélyének ablakát két sorban övezi, Gassicourt (Seine-et-Óise) (XII. sz.) a nyugati kapu tympanonját övezi, Falaise (Calvados) Saint Gervais (1080) a négyezeti torony ablakainak keretdísze, Oulchy-le-Chateau (Aisne) Notre Dame (XI— XII. sz.) oszlopfőit borítja a gyémántmetszéses díszítmény. 54 Magyarországon először a motívum az esztergomi királyi kápolnán tűnik fel, mely a XII. század utolsó negyedében, III. Béla uralkodása idején épült. A kapujának egyetlen dísze a két hengeres ív közötti egyszerű geometrikus díszítmény. A kápolna bal oldali ikerfülkéjének két szélső oszlopfejezetét egyegy szakállas és bajuszos férfi alkotja. A magyaros fej feletti vállkő profilja egyszerűbb felső tagozatán feltűnik a kapu ívezetében már szereplő motívum. 55 A Tárna völgyében, Váraszón a félköríves szentélyzáródású román kori falusi templom gyémántmetszéses párkányeleme, mely talán legközelebb áll formailag a magyar anyagban a szalonnai templom párkányrészletéhez. A szentély főpárkánya három részes Váraszón, alul félkörív, a középső rész két motívumot foglal magába, alul fogrovat felette négyágú gyémántmetszéses csillagalakú motívumot, e felett a három tagozatos koronázó rész is megmaradt. A templom hajóján már egyszerűbb a párkány, a középső részt kihagyták, de a gyémántmetszéses motívumsort az ívsoros párkány tagozatára rávésték. Stíluskritikai alapon a templom építését kutatói 1200 tájára keltezték, és az