A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

VIGA Gyula: 19. századi adatok a miskolci vásárok rendjéhez

19. SZÁZADI ADATOK A MISKOLCI VÁSÁROK RENDJÉHEZ 213 A bemutatott rendtartás ugyan csak a városmagban való árulást szabályozza, s nem szól a búzapiacról és az állatvásárról, mégis kirajzolódik belőle a két évszázaddal ezelőtti hetivásárok teljes képe. Megrajzol egy piac-központú történelmi városmagot, melynek születésében és fennmaradásában — hozzászámítva a különféle céhek árulószíneit és fogadókat, valamint a különféle kommunális létesítményeket — meghatározó szerepe volt a kereskedelemnek. Az árulóhelyek kijelölése a városok feladatát képezte, s a közösség gondoskodott a vásári területen belül az árusok elrendezéséről is országszerte,

18 Miskolcon azonban érvényesült benne a Koronauradalom földesúri joga is. Az árulóhelyek elosztása, a felsorolt áruféleségek minden bizonnyal évszázados tapasztalatot, s a város árucseréjének alapvető struktúráját tükrözi. Kitapintható a szabályrendelet pontjaiból, hogy a hetivásárok állandó résztvevői, a kézművesek és a mezőgazdasági termeivényekkel kereskedő népesség mellett szereplői voltak a vándorárusok, s a környező erdős vidékek fával és más erdei termékével üzletelő lakói is. A szabályrendelet 30 pontja is felrajzolja az eltérő geográfiai és kulturális adottságú területek árucseréjének főbb szerkezeti vonalait. A vásári rendtartás aligha oldotta meg a vásárok sokszor panaszolt zsúfoltságát, torlódásait. Egyebek között erre enged következtetni az, hogy 1831-ben, a kolerajárvány idején a város újabb piac- és vásárrendet léptetett életbe. Ennek okát az „epekórság tekintetében kirendelt állandó deputáció" jegyzőkönyve a következőkben rögzíti:

19 „A Miskolczi piatzon részint a kofák áruló helyeinek egyedül ezen utczára való szorítása, részint azoknak minden rendsor nélkül való elhelyeztetéséből származott, különösen a heti vásárokon tapasztalható torlódások el hárítása ... szükségesnek találtatván: minekutána ezt eszközölni tsak úgy lehetne, ha az áruló helyek a piatz uttzán kivel más mellékes tágas utzákra is kiterjesztetvén az, hogy hol minemű szerek áruitathatnak, az áruló sátorok és székek az utzán mi rendel állítathatnak ki, a szekerekkel való meg állás a piatzon eltiltatna, s a tett rendtartások megtartása egy különös felügyelőre bizatatna... a város magistrátusa bé fojásával azon utzákat, melyek ezentúl áruló helyül szolgáltatnának kijelelvén, határozzák meg egyszersmind azt is, hogy hol minémü élelembeli szerek, vagy portékák fognak áruitatni, s az eránt is, hogy az áruló székek és sátorok által az utza el ne szoríttasson tegyenek rendeléseket, különös figyelemmel arra, hogy egy oldalon egy sornál több áruló székek és sátorok ne légyenek... a piatzi belső rendtartásra való fel ügyelés P. Comissarius Büky András Úrra ezennel úgy bízatik, hogy a mennyibe a jelenvaló környülállások között a miskolczi számos apróbb kofák telhetetlen nyerekedéseinek meg zaboláztatása is, elkerülhetetlenül szükséges azokra is... nehogy azok a város lakossai szükségét szaporítsák..." Tekintettel arra, hogy az áruló helyek kijelölése földesúri jog, ezért a rendelet előkészítésére — a camerális prefectus betegsége miatt — az uradalmi tiszttartót szólították fel.

20 A tiszttartó javaslatát a deputáció helybenhagyta (július 28.), s intézkedett, hogy a július 30-i vásáron (hetivásár) már életbe is lépjen.

21 A Derekassy József által összeállított rendelet a következőket tartalmazta:

22