A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

DOBROSSY István–KÁRPÁTI László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai

130 DOBROSSY ISTVÁN—KÁRPÁTI LÁSZLÓ szükség volt egy istállóra, egy szekérszínre és az „apátság residentiája felől" egy kerítés megépítésére.

35 Máriássy Sándor a hiányjegyzék elkészítésekor még nem is sejtette, nem is sejthette, hogy a tapolcai apátság birtoklásában és ezen keresztül a mindszenti templom fenntartásában az elkövetkezendő évtizedek nagy változásokat hoznak, s ezzel párhuzamosan súlyos anyagi (ezen túl más, egyéb természetű) gondokat eredményeznek. Ezek a gondok pedig az ő távozását követően nemsokkal később jelentkeztek. 1743. évi elkerülését követően 1745-ben Mária Terézia Máriássy Sándort szepesi préposttá nevezte ki. A megürült tapolcai apáti széket Foglár György egri kanonoknak adományozta, meghagyva, hogy a birtokok jövedelméből egyrészt az apátsági épületeket állítsa, ill. állíttassa helyre, másrészt az általa megkezdett egri internátust (Foglariánum) fejezze be.

36 Foglár György mindszenti tartózkodása eredményeként, racionalista gondolkodására jellemzően, elsősorban iskolák és olyan gazdasági létesítmények születtek, mint pl. a mindszenti curia és Miskolc-Mindszent határában az „Arany Bárány" fogadó.

37 A gyarapító Foglár György után a tapolcai apátság első, nem magyar főpapja, Athembs (Altemps) Károly 1765-től élvezhette a tapolcai apáti címet, ill. az apátsági birtokok jövedelmét.

38 Elődjéhez hasonlóan, ő is bérbeadta az apátság javait, azzal a különbséggel, hogy az egyházi és gazdasági (kereskedelmi) építmények fenntartására összehasonlíthatatlanul kevesebbet költött, ill. fordított. Miklósi Ferenc miskolci főesperes 1775-ben arról számol be Eszterházy Károly egri püspöknek, hogy Athembs az apátság évi jövedelméből csupán 150 forintot fordított a templom karbantartására. Ebből következett az, hogy a plébánia épülete (amelyet Petrik András alapított) az idők folyamán roskadozó és tűzveszélyes állapotba került. Athembs Károly nemcsak az építmények állagával nem törődött, hanem helybeli papjainak ellátásáról sem gondoskodott. Miklósi e helyzetből való kilábalást a bérleti rendszer megszüntetésében, azaz a „bérletek felszabadításában" látta. Ez az elképzelés a korábbiakhoz hasonlóan az elkövetkezendő években, évtizedekben sem valósult meg.

39 Mindszent község település- és egyháztörténetében ismételten új fejezet kezdődött Athembs Károly 1775-ben bekövetkezett halála után. Adataink arra utalnak, hogy az apáti tiszt 1775-ben betöltetlen maradt, majd 1776-ban Mária Terézia Bacsinszky András munkácsi püspöknek, ill. a munkácsi görög katolikus püspökségnek adományozta az apátság megmaradt javait, ezzel együtt jövedelmét. Ez az adományozás 1777/1778 között az egri érsek és a munkácsi püspökség között éles vitára adott okot. A vitába bekapcsolódtak a kormányhivatalok és ezek véleményén keresztül Mária Terézia is. A sarkalatos kérdések egyike az volt, hogy Bacsinszky a mindszenti templomot a görög katolikusoknak kérte átadni. Másrészt azt kérte, hogy Görömbölyről — amely ekkor valóban görög katolikus többségű település volt — távolítsák el a latin szertartású papot. A Kamara ebben a kérdésben azt javasolta a Helytartótanácsnak — mivel „a templom átadását botrány nélkül nem lehetne megvalósítani" —, hogy a mindszenti templom továbbra is feleljen meg ere-