A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

DOBROSSY István–KÁRPÁTI László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai

A MINDSZENTI TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE ÉS MŰTÁRGYAI 131 deti rendeltetésének, tehát maradjon latin szertartású. A Kamara ezt azzal indokolta, hogy a mindszenti templom a római katolikus hívek részére, római katolikus templomnak és hasonló kegyúri támogatással épült, ezen túl pedig nem alkalmas görög szertartás megtartására, lefolytatására. A mindszenti templom a vita és perlekedések után is megmaradt tehát latin szertartásúnak. A levélváltásokból tudjuk, hogy az új mindszenti plébános Bacsinszky és Eszterházy közös megállapodása eredményeként került a településre. E funkció birtokosa Koncsek Balázs lett, akiről mint makiári plébánosról Bacsinszkynak is „jó emlékei" voltak. A mindszenti templom további fenntartásával kapcsolatban Bacsinszky „tisztességes kompromisszumot" ajánlott fel. Hajlandó volt évi 200 forinttal támogatni, de többet azért nem kívánt adni, mert „a mindszenti templom és plébánia a diósgyőri koronauradalom területén van és annak érdekeit szolgálja."

40 Eszterházy belátta, hogy Bacsinszky többre nem kötelezhető „bizonyító okok híján", ezért a Helytartótanácsot kérte, hogy a templom „illető javadalmazásáról gondoskodjék". Ezt a kérést Mária Terézia teljesítette. A munkácsi püspökséget felmentette a mindszenti templom kegyurasága alól, s a védnökséget a kincstárra bízta. A kincstár ezzel a kötelezettségével a diósgyőri koronauradalom helyi irányítótestületein keresztül élt. (A mindszenti plébániát 1778-ban ennek megfelelően már a kincstár építette.

41

) Hátra volt még a görömbölyi problémák rendezése. Ezt most csupán annyiban érintjük, hogy a munkácsi püspökségnek vallási bázisa, másrészt túl nagy érdekeltsége nem maradt Mindszenten, jószágigazgatóságának székhelyét ezért a görög katolikus vallási többségű Görömbölyön alakította ki. Bacsinszky a későbbiekben nem sokat foglalkozott a tapolcai apátság javadalmaival. Ebben minden bizonnyal nagy szerepet játszott újabb elfoglaltsága. Ezt egyrészt a munkácsi püspökség Ungvárra történő költözése jelentette, másrészt az, hogy részben a mindszenti kudarc feledtetése, ül. érdemeinek elismerése eredményeként Mária Terézia kinevezte titkos tanácsosává. Ez utóbbi mellett energiáját egyházmegyéjének berendezése töltötte ki, ill. kötötte le.

42 Mária Terézia — korábban már említett — rendelkezésének megfelelően a mindszenti egyházi építmények karbantartásának kegyúri kötelezettségeit a diósgyőri koronauradalom látta el. Ennek megfelelően a koronauradalom 1833. évi összeírásában már ott találjuk „Harmadosztályú, vagyis kegyúri épületek" megnevezés alatt a „Sz. Péter és Sz. Pál templom"-ot, az „Alsó plébániá"-t, az „Aggothon"-t, az „Alsó kántor házá"-t, a „Leányiskolá"-t a tanítólakással, a „Három osztályos elemi iskolá"-t és végül a „Szent Anna templom"-ot.

43 A leírás viszonylag szűkszavú tájékoztatást ad a mindszenti templomról. Eszerint „a Zöld-fához címzett uradalmi vendégfogadó környékén (ti. Miskolc és Mindszent határában, a miskolci részen emelt objektumról van szó) áll a Sz. Péternek és Pálnak nevezett (szentelt) templom. Szabályos stílusban jó anyagból szilárdan épült, zsindely tetőzettel, s minden szempontból jó állapotban van és az alsó plébániához tartozik. Az utcáról nyíló bejárata gyalult lécekből művésziesen van kidolgozva kétszárnyúra, ezen át lépünk be a telekre, vagyis a templom udvarára, amelyet kőfal határol s kerít,