A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
DOBROSSY István–KÁRPÁTI László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai
A MINDSZENTI TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE ÉS MŰTÁRGYAI 125 haranggal, amelyet (ugyancsak) az apát „szerzett". A templom mellett felépített, ül, kialakított sekrestye hasonlóan „Petrik műve". A templom belsejében az alábbi berendezési tárgyak találhatók: ezüst kehely aranyozva, casula, stólával és bíbor színű manipulussdX. Van ezenkívül még egy selyemből készült casula és egy álba is, valamint ezüst kehely patenával. 21 Ezek az adatok azt mutatják, hogy II. Rákóczi Ferenc által kinevezett 22 Petrik András tevékenységének, ill. az apátsági birtokok jövedelme felhasználásának középpontjában az építkezés állt. Ugyanis a gazdasági jellegű építmények létesítése (fogadó, serfőző ház) is az ő időszakában kezdődött el. Az építkezések összekapcsolódnak az apátsági birtokon folytatott gazdálkodás egyfajta racionalizálásával, a korábbinál lényegesen jelentősebb anyagigazdasági fedezet megteremtődésével. 23 Petrik Andrást követően 1716-tól III. Károly király Althán (Althann) Mihály Frigyes 1718-tól váci püspöknek juttatta a tapolcai apátságot. Számára a névleges tapolcai apáti címet a király azzal a megkötéssel adta, hogy a korábbiakhoz hasonlóan tartson ő is Mindszenten plébánost, de ez a személy mostantól olyan legyen, aki mindenben és mindenkor alkalmas és méltó a távollevő apát helyettesítésére. 24 A királyi meghagyás végrehajtása eredményeként (amely már egybeesik azzal az új társadalmi-politikai helyzettel, amit területünkön a Rákóczi-szabadságharc utáni időszak jelentett) Althán (Althann) Mihály mindszenti plébánosa az ellenreformáció egyik agilis képviselője, Talián (Tallian) Lajos lett. A miskolci városi jegyzőkönyvekben Talián (Tallian) mindszenti plébánosságára 1713-ban utal az első adat. (Ez csak abban az esetben lehetséges, ha Althán Mihály Talián Lajost korábbi plébánosi funkciójában meghagyta, ill. megerősítette. 25 ) Althán Mihály, haláláig, 1734-ig töltötte be ezt a méltóságot. Tevékenysége elsősorban az egyházi építészet vonatkozásában fontos fejezete Mindszent településtörténetének. 26 A történeti feljegyzések az ő nevéhez kötik a templom 1728-ban megkezdett újraépítését a régi templom lebontása után, annak helyén. Ezzel összefüggésben említjük, hogy a templom 1706. évi felújítását követően 1717-ben elkészítették a tapolcai apátság birtokainak (ingó és ingatlan javainak) összeírását. A terjedelmes iratcsomó viszonylag teljes képet ad az apátság 18. század eleji társadalmi-gazdasági berendezkedéséről, birtokviszonyairól és gazdálkodásának egészéről. 27 Ebből az anyagból itt csupán a feljegyzéseknek arra a részletére utalunk, amely megfogalmazza, hogy a „városi (ti. Miskolc) alsó részén a hegy alatt van Mind Szent Utca, melynek alsó részén van az apátság háza." (Ez a ház olyan kétszintes kőépület, amelyet Petrik András építtetett és amely kettős rendeltetésű: egyrészt egyházi, másrészt gazdasági, amennyiben innen irányítják az apátsági birtokok gazdálkodását.) A leírás megjegyzi, hogy az épülethez „elég tágas udvar és kert" tartozik. Az „apátsági ház" melletti templomról hasonlóan szól az összeírás, megjegyezve azt, hogy a templomot kőből emelték, s természetesen az apátságé az épület. A 18. század szépszámú és viszonylag gazdag anyagot tartalmazó templomi összeírásainak időrendi sorrendben 1733-ból, majd 1745-ből (ez utóbbi már Foglár György tapolcai apátságának ideje) maradt fenn dokumentum. Az 1733-as Conscriptio azt igazolja, hogy 1728-ban Mindszenten új templom
