A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A SZALONNAI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN 11 században szerepel először, nevét Zolouna, Zolona, Zalovna, Zelenna alakban találjuk. A helynév „Zelenna", ószláv eredetű.

15 Nyilván a magyarok megjelenése előtt szláv eredetű lakosság élt a területen. Anonymus azt állítja, hogy a honfoglalás előtt a Felső-Tisza-vidéken szláv lakosság élt, akiket a bolgár kagán telepített ide. Az 1249-ből származó oklevél szerint az Örsúr nembéliek, Cepan fiai, Cepán és Markys, Kristóf fia Tybolt és Miklós fia Lőrinc a közösen birtokolt Szalonnából eladták Zsíros és Martonyi földet 100 ezüst márkáért, Tecus sárosi ispánnak és testvéreinek. E határjárás során a mai Szalonna és Martonyi területét járták be. A birtok határait részletesen leírja az oklevél. Nyugati és északi részen a tornai uradalom, kelet és dél felől Szalonnai Miklóssal határos. Tehát Szalonna más része továbbra is a régi birtokosok kezén maradt, akik később Szalonnaiaknak is nevezik magukat.

16 Tecus comes (Jolsvai) IV. Béla idején emelkedik az ispáni rangra. Szolgálataiért a XII. század végén alakult tornai erdőispánságból jelentős területeket kapott.

17 A birtokot, a tornai uradalmat V. István elkobozta Tecus fiaitól, azonban IV. László visszaadta nekik. A XIV. századi oklevelekből az tükröződik, hogy a Tecus család továbbra is birtokos Szalonnán, bár egyes részeket elzálogosítanak. Tekus fia, Dénes fia János 1312-ben Szalonna felét Szendrő felől, a boldvai malom nélkül, 4. kép. Észak-déli és nyugat-keleti irányú metszet a templomra [Mihalikfelv.J