A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

VIGA Gyula: Helynévi adatok a magyar kecsketartáshoz

HELYNÉVI ADATOK A MAGYAR KECSKETARTÁSHOZ 233 legszámottevőbb formája, amely — főleg a vlach-jogú vándorpásztorok révén — bekapcsolta állattartásunkat az európai állattartás nagy vérkeringésébe, nagy migrációs rendszereibe. A dél-erdélyi területeken részese volt a kecske a mediterrán jellegű transzhumáló vándorpásztorkodásnak,

12 a Kárpátok övezetében pedig a szakirodalom által Alpwirtschaft, Almwirtschaft néven ismert havasi állattartásnak.

13 5. A barlangi állattartás Földes László és Gunda Béla által felvetett problémájához szolgálhat adalékul a Kecskelyuk-barlang (Diósgyőr) és a Kecskebarlang (Mészkő) helynév.

14 A diósgyőri koronauradalom iratai is őrzik annak emlékét, hogy a Keeskelyuk-barlangban valóban tartottak kecskéket.

15 6. A Kecskemét helynév etimológiájától függetlenül — melynek kérdése nem lehet ezen írás feladata — fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az alföldi városon kívül az ország több területén felbukkan ez a helynév. Ez talán arra utal, hogy etimológiájának általános törvényszerűségét kell keresni, keletkezésének nem településtörténeti eredői lehetnek.

16 Ezek a nevek még akkor is függetlenek lehetnek egymástól, ha az alföldi város valóban nagy hatósugárral rendelkezett. Bátky Zs. Székesfehérvár városvégi házcsoportjáról, s Győrszentiván határából mutatja ki a Kecskemét helynevet, bár az utóbbival kapcsolatban jelzi, hogy az alföldi város tőzséreinek legelője volt, s onnan vette a nevét.

17 Szegeden Kecskeméti szék található, ami — Inczefi G. szerint — a Kecskeméti családnév+szék (szikes terület) összetételéből származik.

18 Várpalotán felbukkan egy Kiskecskemét helynév,

19 Demecserben pedig Kecskeméti sziget a neve egy, a víz által körülzárt kaszálónak.

20 Hajdúnánáson 1752-ben Kecskeméti szőlőket említ egy levéltári adat.

21 7. Bár csak távolról kapcsolódik a helynevek kérdéséhez, felvetődik az a kérdés, hogy nem lehettek-e a településeinken a középkorban figurális, pl. kecske alakú határjelek, melyek esetleg a helynévadásban is szerepet kaphattak ? BácsKiskun megye déli részén elterjedt egy kincsmonda, mely szerint egyes falvak határában kőkecskét találtak a földben, amelyben arany, 111. jelentős mennyiségű pénz volt.

22 Andrásfalvy B. egy decsi, mondaszerű hagyományt közölt, mely szerint a szőlőhegyek aljában lakó törökök kecskéit és páváit lányok őrizték, s ezeket olyan kútból itatták, ahol a víz márványkő kecskefejből folyt le az alacsonyan elhelyezett vályúba.

23 A baranyai, tolnai, Baja és Zenta környéki néphagyományban is elterjedt az, hogy a parasztemberek egy kőkecskét hasz12. FöldesL., 1968. 233. skk.; Szabadfalvi /., 1970. 171. skk.; Szabói., 1975. 35—36. 13. Szabadfalvi J., 1970. 175. skk. 14. Földes L., 1960. 629.; Gunda B., 1962. 448. skk. 15. Veres L. szíves közlése. Vö.: Szendrei J. 1886. I. 333. 16. A Kecskemét helynév kutatástörténetéről összefoglalóan ír: Török S., 1968. 3—4.; Vö. még: Kálmán B., 1973. 165.; Pais D., 1930.; Kiss L., 1978. 324. 17. Bátky Zs., 1930. 331—332. 18. Inczefi G., 1960.43. 19. Szíj R., 1960. 559. 20. KissL., 1961. 57. 21. Hajdú-Bihar megyei Állami Levéltár V. A. 301/b. 3. fasc. XXI. No. 490. Bencsik J. szíves közlése. 22. Saját gyűjtés: Kéleshalom. Ezen kívül Bárth J. szíves közlése. 23. Andrásfalvi B., 1976. 392.