A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

VIGA Gyula: Helynévi adatok a magyar kecsketartáshoz

234 VIGA GYULA náltak régen a borona lenyomtatására, mindaddig, amíg meg nem jelent a kecske gazdája, egy török, aki visszakövetelte a kecskét, s lecsavarva annak fejét, aranyat öntött ki belőle. 24 Történeti-néprajzi irodalmunkban sajnos nem sikerült igazoló adatot találnom effajta határkövek meglétére, csupán a szuha­fői hagyomány tart számon a falu határában egy bárányalakú határkövet. 25 Somogyszob határában van egy Kecskés-szobor nevű határrész, ahol — forrá­sunk szerint — egy, Szent Imrét kecskével ábrázoló kőfaragvány található. 26 Nem lehetetlen persze, hogy népi kultúránknak ez a rétege — hasonlóan a Szent Vendel ábrázolásokhoz és kultuszhoz — lényegesen későbbi, mint a szóba jöhető korai helynevek. 27 (Természetesen külön feladat lenne kideríteni annak okát, hogy miért olyan gyakoriak kőfaragvány okon, címereken, pajzsokon a középkorban a kecskeábrázolások. Nem zárható ki, hogy ezek — az európai néphagyomány ezt tükrözi — a kecske néphitbeli szerepével, erőt, egészséget, szerencsét, bőséget hordozó, s a rontástól védő tulajdonságával hozhatók kap­csolatba. 28 ) Összegezésül el kell mondanunk, hogy ez a dolgozat elsősorban a kecske­típusú helynevek összegyűjtését tűzte célul, s főleg az adatok számának és tör­téneti mélységének feltárásával kívánta igazolni azt, hogy népünknél a kecske­tartásnak régen jelentősebb szerepe, kultúrája volt. Ezen túlmenően a felvetett kérdések, problémák természetesen csak az egyéb típusú forrásokkal alátá­masztva állhatják meg a helyüket, s ezért igyekeztünk elkerülni azt a — nem­egyszer csábító — lehetőséget, hogy látványos, érdekes, de nehezen igazolható következtetéseket vonjunk le a helynévi anyagból. Úgy érezzük, hogy adataink, ha közvetve, más jellegű források segítségével is, árnyaltabbá tehetik paraszti állattartásunk e sajátos területéről kialakuló képünket, s nyersanyagként hasz­nosak, összegyűjtve gondolatébresztők lehetnek nyelvészeink számára is. 24. Andrásfalvy B., Bodor G. és Sólymos E. szíves szóbeli közlése. 25. Lajos Á., 1955—1979. (Sajtó alatt.) 26. Somogy megye földrajzi nevei 159. 27. Szabadfalvi J., 1964. 19—64. 28. Vö.: Hoffmann—Krayer — Bachtold—Staubli IX. 912—915.

Next

/
Oldalképek
Tartalom