A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

GÁDOR Judit – NOVÁKI Gyula: Az abaújvári földvár sánca

44 GÁDOR JUDIT—NOVÁKI GYULA 1. kép. A sánc nyugati oldala, előtérben a feltárás helye A sáncátvágás. A sánc az átvágás helyén a vár belső szintjéből 5,50, a külső terepszintből pedig 12,50 m-re emelkedik ki. Belső oldala jelenleg legelő, de a tetejét régebben kb. 10 m szélességben szántották is, ez a sánc metszetében is jól megmutatkozik. Teljes alapszélessége 35 m, ez azonban már a mai, szétomlott alakját jelenti. Az átvágás 6,60 m széles szelvénnyel történt, amely a sánc legmagasabb pontján kezdődött és 16 m hosszúságban a sánc belső széléig tartott. Ehhez még egy 1 m széles és 8 m hosszú árok csatlakozott, amellyel a sánc és a vár belső települése rétegeinek viszonyát kívántuk megismerni (2—3. kép). A sánc tetejétől mért legnagyobb elért mélység 8,50 m volt, amellyel már az érintetlen talajba jutottunk. A szelvény közepén először egy 1 m széles árokban haladtunk lefelé és az így megismert rétegeket ezután bontottuk fel kétoldalt, nagyobb felületen. Az 1 m szélességű, keskeny kezdő-árokban kevés lehetőség nyílt részletes megfigyelésekre, ezért ez a sáv a rajzokon is többnyire üres maradt, jóllehet a sánc gerendái itt is mutatkoztak. Ennek a sávnak a feláldozása nélkül azonban nem tudtuk volna az egyes gerendaszinteket egymástól elkülöníteni (4. kép).