A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
KORDOS László: A Kis-kőháti zsomboly gerinces maradványai
A KIS-KŐHÁTI-ZSOMBOLY GERINCES MARADVÁNYAI KORDOS LÁSZLÓ N A Kis-kőháti-zsomboly a Bükk-fennsík Kis-kőhát nevű kiemelkedésének É-i oldalában, közel a csúcshoz nyílik. A 110 m mély, aknákból és nagyobb termekből álló barlangot Kadic Ottokár megbízásából Schönviszky László mászta be először 1929-ben. 1 Ugyanők 1939-ben két alkalommal ismét jártak a barlangban, s ez évben kezdte el Dancza János is nagyszabású barlangfeltáró munkáját a Kis-kőháti-zsombolyban, amelynek során felvonóval 2,5 vagon kőtörmeléket távolított el a mélyből. Kutatása nyomán bejutott a barlang ún. Óriás-termébe, amely 45 m hosszú, 30 m széles és 20 m magas. Az Óriás-teremből az 50 m mély kürtőn keresztül, adatai szerint előbb a 113 m mélyen levő szintre, majd onnan még 20 méterrel mélyebbre jutott. A zsomboly feltárásának idején, egészen az 1950-es évekig Magyarország legmélyebb barlangja volt, így számos cikk és híradás maradt fenn ezekből az időszakokból. 2 1954-ben Leél-Őssy Sándor egyetemi hallgatókkal felmérte a barlangot és részletes geo1. Schönviszky László: A Kőháti-zsomboly. Turisták Lapja, 42. 363—364. 1930; Kadic Ottokár: A Kőháti- és Nyárújhelyi zsomboly bemászása. Turistaság és Alpinizmus, 104. 1930. 2. Bertalan Károly: Hazánk legmélyebb zsombolya..., Turisták Lapja, 55. 10. 194. 1943.; Dancza János: A Bükk hegység rejtett cseppkőbarlangjai. Természetbarát, 24. 1. 1936. 5.; Dancza János: Még egyszer a bükkhegységi barlang-felfedezésekről. MTSZ. Hiv. Ért., 4. 8. 1939. 391.; Dancza János: Új eszköz rejtett cseppkőbarlang kutatására. Búvár, 7. 8. 1941. 387.; (ERA): Ein ungarischer Naturfreund macht eine naturwissenschaftliche Entdeckung. Der Naturfreund, 44. 4/6. 1940. 50—-51.; F.[ábián] Gy.[ula]: Az egri Bükkben óriási cseppkőbarlangot fedezett fel... (Dancza János). Új Magyarország. 1939. jún. 4.; Schönviszky László: A Bükk hegység barlangjai. Turisták Lapja, 1937. 279.; Kadic Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. Magyarország, Csehszlovákia és Románia területén előforduló barlangok ismertetése. I. rész. Kézirat. MÁFI. Ad. 1575. 1952. 129—130.; Kadic Ottokár: A nyugati Bükk barlangjainak kutatása. Turistaság és Alpinizmus. 20. 1930. 104.; Kadic Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1929. évben. Barlangvilág, 3. 3—4. 1933. 17. Markó István: Az ország legmélyebb aknabarlangját tárták fel a szilicei fennsíkon. Országjárás, 1944. jún. 16.; Erdey Gyula: Bükk portyavezető. Budapest, 1944. 26, 144.; Erdey Gyula: Bükk útikalauz. II. kiadás. Budapest, 1956. 24, 101, 169.; Kuchta Gyula: Bükki érdekességek. Északmagyarország, 1953. máj. 22.; Kuchta Gyula: Néhány bükki zsomboly és víznyelőbarlang. Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1958. 26.; Vértes László: Húsvéti barlangjárás. Természetbarát, 27. 4. 1947. 5.; Vécsey Zoltán: A Bükk. Élet és Tudomány, 8. 38. 1952. 371.; Winkler Mária: Lengyel barlangkutatók expedíciója hazánkban. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960. jól. aug. 381.; Dancza János: A Kiskőháti zsomboly és barlangja. Természetbarát, 27. 5. 1939. 10—11.; Új cseppkőbarlangot fedeztek fel a Bükkben. MTSZ. Hiv. Ért. 4. 6. 1939. 306—307.; Tudományos elméleteket döntött meg Dancza János a bükki cseppkőbarlang felfedezésével. Esti Újság. 1939. jún. 11. Új cseppkőbarlangot fedeztek fel a Bükkben. Turisták Lapja, 51. 6. 1939. 307.
