A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 185 Liszt hagyomány Szendy Árpádon át; a Chován iskola; a vonósoknál Hubay, Popper, kiegészítve neves külföldi iskolákkal; az osztrák zongorista Epsteinnel, a német Becker gordonkaművész iskolájával, a kiváló hegedűs Marteauéval. Zeneszerzésben a francia iskolával D' Indivel, aki viszont közvetetten Wagnert is eljuttatta. A magyar zeneszerző gárda révén részben német (Koesler) részben nemzeti irány Kodály, Weiner útján. Ezt a széles sugarú hatást tovább gazdagította a volt tanítvány Venetiáner Vándor Sándor Olaszországban szerzett tudása — erről később lesz szó —, s ez mind találkozott a zene miskolci folyamában. MISKOLC ZENEI ÉLETÉBEN SZEREPET JÁTSZÓ INTÉZMÉNYEK Miskolc kulturális, s természetesen benne foglalva — zenei életében a század elejétől meghatározó szerepet játszott a Borsod—Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület, ennek utóda a Lévay Józsefről elnevezett Közművelődési Egyesület, a Kereskedők és Gazdák Köre, a 13. honvéd gyalogezred zenekara, ezzel összefüggésben katonai vezetéssel, a MÁV alkalmazottak nagy létszámánál fogva a Vasutasok Ének és Zenetársasága és számos, szinte foglalkozási áganként működő énekkari egyesület. 1. A Borsod—Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület gondozta az ismeretterjesztést a városban és megyében egyaránt, ez a munka magában foglalta az analfabéta tanfolyamok tartását, a munkásgimnázium szervezését, a Népszerű Főiskolát, szervezte a város és megye könyvtárügyét, gondozta a művészeti életet; az irodalmi, képzőművészeti, zenei életet. Szervezte a művészi alkalmakat a közönség nevelésére hangversenyek, kiállítások tartásával; létrehozta a mai Herman Ottó Múzeumot. A zenei és képzőművészeti életben Balogh Bertalan vezetésével országosan kiemelkedő eredményt ért el, nagyszerű, az országban egyedül álló kezdeményezéseket indított el a Vándorkiállítások szervezésével, a Felvidéki Zeneszövetség létrehozásával. Szimfonikus zenekart szervezett a Vasgyári Zenekar segítségével — egyszóval Miskolcot bekapcsolta erőteljesen az ország szellemi vérkeringésébe és Észak-Magyarország kultúrközpontjává igyekezett kifejleszteni. Miskolc kulturális és zenei élete nem csupán szűk társadalmi réteg exkluzív szórakozása volt. Ez a kultúra hosszú és fáradságos évek nehéz munkájával épült sok nehéz körülmény, sok feltételhiány közepette. Megteremtésében különböző társadalmi osztályhoz és réteghez tartozóak vették ki részüket a városi polgárok. Munkások és kisiparosok, kereskedők, tanárok, értelmiségi csoportok: ügyvédek, hivatalnokok. Ha nem is mosódtak el teljesen a társadalmi különbségek, némileg elhalványultak.

85 Hiszen együtt énekelt, muzsikált, dolgozott mindenki, akinek szívügye volt a város kulturális életének előbbrevitele.

86 85. Szerző: A BMK és ME kialakulása és fejlődése az I. vh-ig. HOM Évkönyve X. 1971. Miskolc. 169—207. 86. Szerző: A városi zenekar megalapítása és a fennmaradásáért folytatott küzdelem 1914-ig. Levéltári Évkönyv II. Sajtó alatt.