A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 1. kép. Szent-Gály Gyula a miskolci városi 2. kép. Koller Ferenc zeneiskola igazgatója zeneiskola igazgatója 1909—1919. a vasgyári zenekar segítségével a zeneiskola erőiből, a város zenét szerető és művelő polgáraiból szimfonikus zenekar jöhetett létre, amely a várost Kassán és Eperjesen méltóan képviselhette. Cikkeiben, tanulmányaiban küzdött Miskolc kulturális szerepének erősítéséért. A kitört világháború a jól vezetett intézményt nem semmisítette meg, csak az intézmény elhelyezése okozott nem kis gondot. A növendékek száma a századelő kétszeresére, 229-re emelkedett, sőt 1918—1919-ben 450-re. Az eredetileg is szűkös épületet a háború alatt katonai kórházi célra vették igénybe. Az igazgató és tanártársai lankadatlan buzgalommal végezték pedagógiai és művészi munkájukat. Az 1901-ben életbe léptetett szervezeti szabályzat értelmében. zenedei felügyelő bizottság segítette munkájukat. A felügyelő bizottság ez időbeni tagjai: Nagy Ferenc polgármester, a bizottság elnöke, Balogh Bertalan MÁV felügyelő, a Közművelődési Egyesület közművelődési osztályának elnöke, Beregszászy Károly igazgató tanító, karnagy, Demeter Ernő, Gálífy Ignác, felsőkereskedelmi iskolai igazgató a múzeumi osztály elnöke, dr. Gencsy Samu ügyvéd, Hídvégi Benő kir. tanfelügyelő, dr. Markó László ügyvéd, Pazar István városi vízműigazgató, kitűnő muzsikus maga is, Zábráczky György. Szent-Gály Gyula igazgatónak 1916-ban jelent meg egy hosszabb zenei tanulmánya: Zenei törekvéseink és a háború címen, amely egyúttal betekintést enged a miskolci liberális polgárság gondolkodásába. A tanulmány a Közművelődési Egyesület kiadványában látott napvilágot.

2 2. HOM HA 53. 3188. 1. Szóval — tollal a hazáért. Tanulmánykötet. Kiadja a Miskolci Közművelődési Egyesület. Klein és Ludvig könyvnyomdája, Miskolc, 1916. Szent-Gály Gyula: Zenei törekvéseink és a háború. 112—130.