A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

156 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN E tanulmányban — a címtől némileg eltérően — a zenetanárképzés eredményeit és gondjait fejtegeti. „Művészképzésünk magas színvonalát mutatja, hogy nagy számú külföldön élő magyar zenész elismerést és tiszteletet szerez a magyarságnak. A zenetanárképzés terén is elsőrangút produkálunk." Hogy van az mégis — kérdi —, hogy mindezek mellett zenekultúránk fejlődése oly lassú tempóban halad előre. Szerinte a bajok oka, hogy „félrendszabályok" intézkednek az énektanításról. A középiskolában a rendszeres énektanítás megszakad. A középiskolai énektanítás elhanyagolása az oka annak, hogy nem nevelhetünk képzett karénekeseket. „Eltekintve attól a kártól, mely e mulasztás következtében magára az egyénre hárul, még nagyobb az a kár, amelyet zenekultúránk szenved." Ez az oka annak — folytatja —, hogy a magyar „dalosügy", amelyet lelkes magyar zenészek: Erkel, Ábrányi,Zimaymegalapítottak és felvirágoztattak —, bizonyos tekintetben hanyatlóban van. „A középosztály" mindig jobban és jobban visszahúzódik a zene művelésétől. Nagy kára ez az egyénnek, de nagy kára nemzeti ügyünknek is." Ezután sorba veszi a zenei élet gondjait, a zenekarok hiányáról, azok szükségességéről szól, és kifejti véleményét a cigányzenéről is. Szent-Gály Gyula vélekedése a cigányzenéről egybeesik Bartók Béla 1931-ben megjelent tanulmányában foglaltakkal.

3 Szent-Gály Gyula tanulmánya többi részében javaslatokat tesz a zenetanárképzés teljessé tételére alsó- közép- és felsőfokon. Évtizedek igazolták az akkori elgondolás szükséges és helyes voltát. Ebben megegyezett véleménye a miskolci zeneiskola híressé vált tanárának,. Hollósy Kornélnak e témában írt cikkével. Hollósy Kornél még Szent-Gály igazgatása alatt került Miskolcra és a zeneiskolában zeneelméletet, zeneszerzést, később orgonát tanított. Hollósy a háború zenei rombolásáról ezeket írta: „A háborús műdal is elsősorban, mint jövedelmező üzletág virágzott. Mi sem volt könnyebb, mint az itthon maradt édesanyák és lánytestvérek szívét elérzékenyíteni azokkal az egyszerű szerzői dalokkal, amelyekben háborús cselekményű szövegéhez a zenének, mint kifejező eszköznek és művészetnek igazán nagyon kevés, vagy semmi köze nem volt. Az a háborús szerzői dal, amelyet a cigány játszott az itthonmaradóknak, a sírva vigadóknak, zenei szempontból éppen olyan alacsonyrendű alkotás, mint akármelyik utcai kupié."

4 Miskolc haladó polgárainak a háborúról vallott nézeteit, már a háború végén, jól tükrözik egy miskolci hetilapban megjelent sorok: „A háború, mint valami gúnyos tükör, groteszkké torzította a politikai gondolkodás fogyatékosságait. A polgárság nem tudta, milyen attitűdöt foglaljon el, a háborúval szemben. A sajtó teljesen a háborúcsinálók befolyása alá került. Az emberek össze-vissza féltek, lelkesedtek, szidták az angol imperializmust, dicsőítették az imperialista Németországot, hadakoztak Ausztria ellen. Mindig a pillanatnyi helyzethez szabták nézeteiket és meggyőződésüket. A haditérképeken, mint zászlócskák, a meggyőződések változásait jelképezték. — Le kell szögezni, hogy 3. Bartók Béla: Válogatott zenei írásai. Magyar Kórus kiadása. Budapest, 1948. 78. 4. Színpad és kultúra. Művészeti, zenei, színházi, társadalmi és sport hetilap, Miskolc, 1919. II. évf. 5. sz. II. 8—15-ig.