A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
SIMÁN Katalin: Kovabánya az Avason
98 SIMÁN KATALIN (10/1. kép). 2. Félkész vakaró. Igen magas gerincű szilánk, a gerinc mentén a magkő preparálásának nyomai figyelhetők meg. A vakaróél nagyvonalakban, meredek leütésekkel kidolgozott. A bal szél alul egysoros retussal retusált. A bázis felé az eszköz lekeskenyedik: nyelet formáz. A hátlap sima, a bulbus nagy, a talon kicsi. Anyaga: hidrokvarcit. Mérete: 52x26x 19 mm. A „P" gödörből került elő kb. 4 m mélyről. Ltsz: 53.31.13. (10/2. kép). Mivel egyik sem tűnik bányászeszköznek, nem valószínű, hogy szándékosan került ebbe a szintbe. Esetleg a víz mosta be az eszközöket a nyílt gödrökbe a kitermelés befejezése után. Két bányászeszköz — mindkettő ék lehetett — előkerülési helye bizonytalan. 1. Négyszögletes alakú durván retusált darab. A bázison megmaradt a kéreg. Az előlapon nagy szilánkok negatívjai vannak. A bal szél és az ellentett szél durván, néhány leütéssel retusált. Anyaga: hidrokvarcit. Mérete: 78x77x40 mm. A „H\b" gödörben került elő. A mélység nincs megadva. Ltsz: 53.31.6. (10/3. kép). 2. „Tranchet". Háromszög alakú eszköz. Alul szilánknegatívok és kéregdarabok vannak. A szél meredek, tompa. A szemben levő szél végig retusált és vékonyított az előlap felől. A hátlap sima. Anyaga: hidrokvarcit. Mérete: 108x120,5x40 mm. Még azt sem lehet tudni, melyik bányagödörből került elő. Ltsz: 74.1.742. (11/1. kép). A Hillebrand által „B" műhelynek nevezett gödör 4. rétegéből (6. kép) a fosszilis humuszból került elő egy babérlevél alakú hegy, amelynek alapján először a solutréen kultúrába sorolta a bányát. A babérlevélhegy bifaciális kidolgozású, mindkét végén hegyes, mindkét széle ellentett retussal retusált. Levélhegy kaparóként használhatták. Kidolgozása, formája és nyersanyaga megfelel az avasi felszíni leleteknek. Anyaga: üveges kvarcporfir. Mérete: 84,8x32,7 X 18,8 mm. Ltsz: 53.31.1. (11/2. kép). A bányához azonban már csak azért sem tartozhat, mert a „B" gödörben a tufa nincsen áttörve, bányaművelés nem folyt, a szóban forgó réteg pedig mindenhol jóval az áttörés felett helyezkedik el. Ugyanebben a rétegben az „A" gödörben találtak egy kaptafa alakú csiszolt kőbaltát. Anyaga: vulkáni kőzet. Mérete: 169x41 x33 mm. Mindkét vége kissé töredezett, az éle erősen kopott. Ltsz: 53.27.1. (12/1. kép). A kőbalta mellett cserepek is voltak. A bánya korát azonban ezek sem határozzák meg, mert a gödör faláról készített szelvényen jól látszik, hogy a barna fosszilis talaj utólag mosódott be. A réteg és ezzel a leletek tehát másodlagos helyzetben vannak. Mivel a babérlevél alakú hegy biztosan nem neolitikus, a csiszolt balta és a kerámia pedig semmiképpen sem lehet korábbi a neolitikumnál, ebből logikusan következik, hogy a kétféle korú leleteket tartalmazó barna réteg kevert. Érdekességként meg lehet még említeni egy nagy téglalap alakúra kialakított hidrokvarcit tömböt (53.32.1.). Ugyanilyen téglalap alakú kő került elő Tatán (II. és III. gödör) és Bakonycsernyén. Szerepe, rendeltetése homályos. 6 A régi leltárkönyvben a következő leleteket sorolták fel: neolitikus cserepek az „A" gödörben; edény nyaka és peremrésze a kihányt sárgás földből az „E" gödörben, valamint ugyanott, a felső áttörésnél egy cserépedény töredéke; 6. A leletek a Magyar Állami Földtani Intézetben vannak.
