A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

SIMÁN Katalin: Kovabánya az Avason

KOVABÁNYA AZ AVASON 99 ujjbenyomással díszített edénydarab az „UJJ"gödörben, valamint edénydarabok a humuszból és a sárga földből az „U/V" és „Z" gödrökből. Ezek közül mindössze a legutóbb említett darabokat találtam meg. Rossz iszapolású, fehéres anyagú töredékek. Két darab a nagyméretű edény fenékrészének töredéke (12/2. kép), kettő pedig ugyanennek az edénynek a falához tartozik. Két helyről kerültek elő állatmaradványok. A „K" gödörben egy kecske szarvcsapja (Capra hircus L.), a „Z" gödörben pedig az erdei szarvas agancsának darabjai. Az agancsokon megmunkálási nyomok vannak. A megmunkálás egy része régi eredetű lehet, de vannak friss vágás nyomai is rajta. Elképzelhető, hogy ez utóbbiak az ásatás során keletkeztek. Konyhahulladék vagy más származású csont nem volt a gödrökben. A „Z" árokban 1935-ben egy ember csontjait találták meg 140 és 200 cm mélység közt, szétszórtan. A csontok alapján megállapítható, hogy mai embertípushoz tartozott, felnőtt, férfi. Feltételezték az ásató szakemberek, hogy a bányában szerencsétlenül járt ember csontjaira bukkantak. Datálás. Az ásatás során gyűjtött faszenet vizsgálatra elküldték Hollendonner Ferencnek, aki a következő fajtákat állapította meg:

7 1,95 m mélyen, Quercus 2,5 m mélyen, 2,6 m mélyen, Quercus 3,0 m mélyen, 3,5 m mélyen, 4.5 m mélyen, 3.6 m mélyen, 4.0 m mélyen, 2.1 m mélyen, 2,3 m mélyen. Csaknem mind lombos fák, leggyakoribb a gesztenye és a tölgy. A flóralista alapján Hillebrand a bánya korát az Ancylus-Littorina fázisra helyezte. Ez a posztglaciális időszak a mainál melegebb, csapadékosabb klímát jelent. Az itt felsorolt fajok valamennyien a középhegység megszokott növényzetéhez tartoznak. Való igaz, hogy ez az együttes a mainál valamivel melegebb és csapadékosabb klímát igényel, ilyen azonban nem csak egy volt a történelem során. Az őskorban több felmelegedési hullámról tudunk. Ugyanakkor azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a rétegekben keveredések, kimosódások, bemosódások vannak. így az egyes gödrökből vett minták rétegtanilag nem hasonlíthatók össze. Megzavarhatta a meghatározás hitelességét a többszöri beásásból származó keveredés is. így tehát a növénytani eredményeket csak tájékoztató, de nem datáló erejűeknek vehetjük. A régészeti leletanyag és a rétegtani vizsgálat alapján több bányászati periódus volt, amelyek közül egy, de akár több is, a „közelmúltban" ment végbe. 7. Hollendonner Ferenc: Az avasi prehisztorikus faszenek mikroszkópos vizsgálata. MTA Mat. és Termtud. Értesítő, 48. 1931. „D" gödör: Alnus Castanea— Fagus Castanea— Fraxinus Quercus „E" gödör: Acer Castanea „H" gödör: Quercus Pinus