A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BŐDI Erzsébet: Adatok a kelet-európai néprajz történetéhez (Bystron Jan Stanislaw és a lengyel néprajz)

ADATOK A KELET-EURÓPAI NÉPRAJZ TÖRTÉNETÉHEZ. .. 333 az 1800-as évek közepétől alakult ki — szerint a nép műveltsége az ősi pogány szláv kultúra maradványa.

56 A népköltészet területén erről a téves felfogásról így ír: „Az egész népköltészetből, amelyet száz évvel ezelőtt a pogány idők hagyományának tartottak, csak néhány népdalt, káromkodást és mondát lehet visszavezetni ilyen távoli időre."

57 A kultúra hagyományozódásának eszközét a közösségen belül tekintélyt élvező személyek, tényezők körében keresi. Ebben a rendszerben szerinte a legnagyobb jelentőséggel az idősebb emberek rendelkeznek. Bystron J. St. egyegy kisebb közösségen belül az öregek szervezett irányítását (hatalmát) is feltételezi. „Egy-egy közösségen belül az új befogadásáról valószínűleg az öregek csoportja határozott. Később a falu társadalmi rétegződésével párhuzamosan egyedül csak a teljes jogú gazdák, máshol néhány idősebb személy örvendhetett másoknál nagyobb tekintélynek. Emitt-amott az is lehet, hogy egy lelkes személy ragadta magához az irányítást és a hatalmat, amelyet akkor úgysem meghatározott állandó normák szabályoztak."

58 Az egyház is nagy hatással van a nép műveltségére. Bystron J. St. nem is hagyja azt figyelmen kívül. Míg az idősebb generáció tekintélyénél csak a konzervativizmust emeli ki, addig az egyház szerepét már sokkal részletesebben vizsgálja.

59 Értékes megfigyelései a népköltészetre, a rítusokra, szokásokra, a nép tudományára és a népművészetre vonatkoznak. Sajnos, a többi szintetizáló jellegű munkához hasonlóan, az anyagi kultúra az Etnográfia Polski című munkájában sem érdeklik a szerzőt. Pedig az egyháznak a szerepe a XVII. és a XVIII. század folyamán e téren is jelentős volt.

60 A falu társadalmi szervezetét is befolyásolják szabályozó tényezők. Az egyik ilyen tényező a nagybirtok, amely mindenekelőtt a falu zártságát biztosítja. „A falunak egy zárt egészet kell alkotnia, amely nem érintkezik a környékkel, nem folytat kereskedelmet a szomszéd falu lakóival. Más falunak a kocsmájában sem volt szabad inni (a kocsma az uraság tulajdonában állt). A szülők nem adhatták férjhez lányaikat a szomszédos faluba, mert így munkaerőt adtak volna el."

61 A városnak, mint újabb kultúraformáló tényezőnek, a jelenkorban növekedett meg a jelentősége. Kezdeti szakaszban az öltözködésben, táplálkozásban, a lakás berendezésében, szókincsben, a társadalmi élet és az esztendő szokásaiban, népköltészetben nyilvánul meg a város hatása. Bystron J. St. a falu kultúrájába bekerült újítások közvetítőjének tekinti a katonaköteles fiatalokat, a külföldre emigrált lakosokat. Az említett, a kultúrára valamiképpen is hatást gyakorló jelenségek külsők, kívülről eredőek. Bystron J. St. a falu közösségén belül fakadó mozgás, változás okát feltételezhető, hogy észleli, de annak nem szentel az előbbihez hasonló, részletes vizsgálatot. 56. A nemzeti és történelmi múltat hangsúlyozó néprajzi tanulmányok lényegét Lengyelországban elsőként Chodakowski Zorian Dol?ga fogalmazta meg a Slowianszczynie przed chrzescijanstwem című munkájában. Chodakowski Zorian Dol?ga, 1818. 57. Bystron J. St., 1947a, 6. 58. Bystron J. St., 1947a, 7. 59. Bystron J. St., 1947a, 8—13. 60. Pl. új gazdálkodási formát, új növényeket, gyógykezelést vezettek be Lengyelországban is. 61. Bystron J. St., 1947a, 15.