A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BŐDI Erzsébet: Adatok a kelet-európai néprajz történetéhez (Bystron Jan Stanislaw és a lengyel néprajz)

ADATOK A KELET-EURÓPAI NÉPRAJZ TÖRTÉNETÉHEZ... 325 Bystron J. St. nem tartja helyesnek azt, ha összehasonlítás céljából a kultúrjelenségeket csak saját népünk köréből gyűjtjük.

30 Ugyanakkor azonban ezt írja: „Az én feladatom a lengyel szokások és rítusok mielőbbi alapos tanulmányozása és egy bizonyos egész alkotása, amelynek alapján csak azután lehet maradandót építeni; amíg ez meg nem történik és nem ismerjük pontosan minden szokás jelentőségét, vizsgálódásaink eredménye csak rövidéletű lehet."

31 Szintetizáló jellegű munkák közül kétségkívül említést érdemel Bystron J. St.-nak két bevezetése. Az egyik a néprajzba, a másik a szociológiába. Bystron J. St. poznani egyetemi előadásainak anyagát 1926-ban Wstep do ludoznawstwa polskiego (Bevezetés a lengyel népismeretbe) című munkájában közli. Szükségességét Bystron J. St. az alábbiakban fogalmazza meg: „... a néptudománynak ebben az állapotában, a módszertani megtévesztések és a részletező kutatások aprói okosságának idejében, minden olyan munka hasznos, még ha nem is tökéletes, amely valamiképpen igyekszik felfogni tágabb értelemben a kultúra egészét."

32 A Wstep do ludoznawstwa polskiego gazdag tájékoztató és bibliográfiai anyagot foglal magában. Különösen fontosak a néprajz tematikájához tartozó kérdések — a néprajz viszonya a többi tudományhoz, a forrásanyag jellemzése, az etnikai, vallási csoportok és foglalkozás szerinti csoportosulások rendszerezésénél jelentkező feladatok ismerete. Bystron J. St. felfogásában a ludoznawstwo (népismeret) tárgya azonos a néprajzkutatás tárgyával. Álláspontja ebben az esetben hagyományosnak mondható. A ludoznawstwo azokkal a kulturális jelenségekkel foglalkozik, amelyek a szájhagyomány útján és közvetlen úton nemzedékről nemzedékre terjednek és életben maradnak. Hangsúlyozza, hogy a ludoznawstwo bizonyos meghatározott kultúrjelenségekkel és nem pedig bizonyos társadalmi csoportokkal foglalkozik.

33 Bystroií J. St. látja a különbséget a ludoznawstwo és a szociológia között. Szerinte az utóbbi hivatott kutatni a társadalmi csoportokat. Bystron J. St. felfogásában a néprajz, mint leíró tudomány az etnikai csoportok műveltségével is foglalkozik. A gyakorlatban azonban a ludoznawstwo és a néprajz határai fedik egymást. Ennek ellenére mégsem mondhatjuk, hogy Bystron-nál a néprajz egyenlő a ludoznawstwo^a\. Ludoznawstwőról az ő értelmezésében akkor beszélhetünk, ha egy magasabb, szervezett, rendszerezett kultúrával együttesen jelenik meg a népi kultúra. Abban az esetben, ha ez a magasabb, szervezettebb, rendszerezett kultúra hiányzik, akkor csak etnográfiával van dolgunk. így pl. nem beszélhetünk Ausztrália ludoznawstwojáról, csak néprajzáról.

34 A fenti bystroni álláspont során merül fel a következő kérdés: a tudomány fejlődésével és terjedésével mindenütt kialakulhat-e az ún. magasabb, szervezett, rendszerezett kultúra, aminek következtében az etnográfia elveszti létjogosulását, vagy azonos lesz-e a ludoznawstwósa\ ? Bystron J. St. logikai gondolatmenetéből az utóbbira következtethetünk. Vagyis Bystron J. St. szerint a néprajz egyenlő lesz a ludoznawstwővai. A szociológia iránti hajlam megmutatkozik fogalmainak meghatá30. Bystron J. St., 1916c, 3—4. 31. Bystron]. St., 1916c, 5. 32. Bystron J. St., 1926, a Szerzőtől című fejezetben. 33. Bystron J. St., 1926, 5. — A népismeret fogalmát, tartalmát tanulságos lenne hazai viszonylatban is megvizsgálni. 34. Bystron J. St., 1926, 7.