A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BŐDI Erzsébet: Adatok a kelet-európai néprajz történetéhez (Bystron Jan Stanislaw és a lengyel néprajz)

326 BŐDI ERZSÉBET rozásánál. Bystron J. St. nyíltan is kimondja, hogy „az etnológia mint elméleti tudomány a szociológia része."

35 Számunkra szintén fontos a folklór fogalmának meghatározása Bystron J. St. könyvében. Magáról a folklórról a következőket olvashatjuk: „Nem a népről alkotott tudomány, hanem a nép tudománya; a szakkifejezés nem határoz meg egy szaktudományt, csak annak anyagát. A nép tudományához tartozik a nép elképzelése a világról (a természetről, a népi gyógyászat, a varázslat stb.), tehát maga a szellemi kultúra; a gyakorlat a folklór határát kiszélesítette a társadalmi kultúrára is (szokások, rítusok stb.). Semmilyen esetben sem szabad az anyagi kultúrát idesorolni."

36 Bystron J. St. a folklórt sohasem tekintette külön szaktudománynak. Még Krzyzanowski J., kiemelkedő lengyel folklorista hatására sem tért el véleményétől. Szerinte a folklór csupán a ludoznawstwo része, amely a szellemi és a társadalmi kultúrát vizsgálja.

37 A kutatásainak célja az egyes kultúrjelenségek vagy kultúrkomplexumok belső és külső (történeti) fejlődésének lényegét megismerni. Bystron J. St. fontosnak tartja a különböző szaktudományok (történelem, filológia, művészettörténet, földrajz stb.) együttműködését a ludoznawstwówdX. Mint dokumentációs anyagnak nagy jelentőséget tulajdonít az ikonográfiának és az ószláv eredetű forrásoknak. A források ismeretében a legfontosabbak közé sorolja azokat, amelyek valamilyen módon utalnak a nép hiedelmére, rítusaira. Ebből is látszik, hogy kutatónk bár az első jelentősebb munkáitól kezdve a francia szociológia álláspontját képviseli (amely szerint a „szociológiai kutatások magukba foglalják az összes kultúrjelenségeket" és azokat a társadalmi háttérrel szoros kapcsolatban vizsgálják),

38 érdeklődése a gyakorlatban mégis néhány konkrét témára (hiedelem, szokás, művészet, etnikai csoport) összpontosul. A Wstep do ludoznawstwa polskiego című munkájában is ezek, a számára „érdekes" témák kerülnek előtérbe. Teoretikus magyarázataihoz ezekből merít példát és ezeket dolgozza ki alapos körültekintéssel. A lengyel néprajzkutatásban szinte elsőként ismeri fel az etnikai csoportok, néprajzi területek kérdését és fontosságát. „A népi kultúra tanulmányozását meg kell hogy előzze a néprajzi területekről, etnikai csoportokról szóló kutatás. Mielőtt a kultúra egyes ágait kutatnánk, meg kell ismerkedni azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyek a minket érdeklő területet lakják és amelyek alkotják, hordozzák azt a kultúrát. Tudvalevő, hogy a népi kultúra nem alkot egy egységes, az egész nemzet területén tudatosan hagyományozó egészet, hanem különböző vidékeken különbözőképpen alakul, függve a környezettől. A lakosság csoportjairól alkotott ismeretnek ezért van alapvető jelentősége."

39 35. Bystron J. St., 1926, 8. 36. Bystron J. St., 1926, 8. 37. Bystron J. St., 1926. 8. 38. Durkheim Emilé iskolájának részletes jellemzését Bystron J. St. Sociologia című munkájában találhatjuk meg. Bystron J. St. a következőket írja: „... a szociológia mint általános tudomány a társadalomról a humán tanulmányok kereteiben kapta meg elvi alapjait." „Ma már konkrét témákkal foglalkozik" továbbá „... eredményesen dolgozik a társadalmi élet megismerésén", Bystron J. St., 1931b, 28—29. 39. Bystron J. St., 1926, 109.