A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

DOBROSSY István – FÜGEDI Márta: A paraszti kenderfeldolgozás előkészítő munkafázisai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A PARASZTI KENDERFELDOLGOZÁS ELŐKÉSZÍTŐ MUNKAFÁZISAI BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN DOBROSSY ISTVÁN—FÜGEDI MÁRTA A paraszti rostelőkészítő és feldolgozó munka hosszú, bonyolult folyamata az elvetett és különösebb gondot nem igénylő kender betakarításával kezdődik.

1 A különböző egységekbe rögzített kendert ezután álló- vagy folyóvízben áztatják, s így érik el, hogy a háncsrészek közötti kötőanyag elbomlásával a rostszálak megpuhulnak, szétválnak. Az eláztatott kendert kiszárítják, majd töréssé], tilolással eltávolítják a kérges háncsrészt a rostszálak közül. A rostanyag minőségi csoportosítása, rendezése után nyílik lehetőség a feldolgozásra, a vászon alapanyagának, a fonalnak az elkészítésére.!

2 Alábbiakban a kenderfeldolgozásnak ezeket a bevezető, kezdő munkafázisait ismertetjük. Elsősorban a részmozzanatok, eljárások általános és sajátos elnevezéseit követjük nyomon, s a megyéinkre jellemző képet ezek alapján vázoljuk. Borsod-Abaúj-Zemplén megye falvaiban a kender betakarításának általánosan nyüvés, nyövés elnevezése ismeretes. Más terminusok szórványosan, csak kisebb területi egységeket jellemezve fordulnak elő. így a Bükk hegységben, a Bán patak völgyének falvaiban, Mályinkán, Nagybarcán, Dédestapolcsányban, Sátán, Tardonán a munka szaggatás, a dél-borsodi települések közül Mezőkeresztesen, Mezőcsáton, Igriciben, Gelejen, Tiszabábolnán, Tiszaszederkényben (Leninvárosban), Ároktőn aratás, húzgálás, tépés, a Hernád folyó völgyében Hernádnémetiben, Bőcsön, Halmajon, Hernádszentandráson és Hernádszurdokon kiverés (ti. a földből való kiverés) elnevezése is ismeretes. A termesztők a nyüvést a vetést követő 8—14 héten belül akkor kezdik meg, amikor az „érés félreérthetetlen jelei" mutatkoznak. Kurittyánban a magvas kendert akkor aratják, amikor az már „be van sárgodva". Bereten „megdörgölték a magját, s ha szürkés volt, meg a mag lihája kezdett lehúzódni, már lehetett nyűni". Abaújváron a magvas kendert akkor húzgálták ki, ha „bunkója befeke1. A kendertermesztés jelentőségéhez, a parasztgazdaságokban betöltött szerepéhez, a kenderföldek egy-egy településen belüli elhelyezkedéséhez és a termesztés földrajzi nevekben kimutatható színtereihez 1. Dobrossy István: A parasztgazdaságok szerkezete és a rostnövénytermesztés kapcsolata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XII. Miskolc, 1973. 407—430. 2. A kenderfeldolgozás rostelőkészítő munkafolyamatához és a fonóeszközök típusaihoz 1. Dobrossy István—Fügedi Márta: Etnikai határok és nemzetiségi hatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kenderfeldolgozás rostelőkészítő munkafolyamatában. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XVI. Miskolc, 1977. Dobrossy István—Fügedi Márta: A paraszti fonalkészítés eszközei és elterjedésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Herman Ottó Múzeum Közleményei, 16. Miskolc, 1978.