A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

HUSZTY Sándor: Herman Ottó a Magyarországi Néprajzi Társaságról és az Ethnographiáról, 1892

236 HUSZTY SÁNDOR anyagi helyzetéből való kibonyolódásra belátásom szerint mindent megtehessek; végső szükség esetében, ha a hitelezők zaklatókká válnának, még a 650 frtnyi alaptőkéből is vehessek fel kölcsönt. E fölhatalmazás nekem meg is adatott. Első intézkedésem ezután az volt, hogy a hátralékok behajtassanak s e művelettel kapcsolatban a tagok névsora kiigazíttassék, a mit Dr Borovszky Samu pénztáros végre is hajtott. Az eredmény az lett, hogy a mintegy 4000 forintnyi hátralékból befolyt 307 f 50 kr; egyben a tagok névsora is rendbe jött. A befolyt pénz nyomban adósság törlesztésére fordíttatott. A többi hátralékról azonban le kellett mondani, mert a tagokat a fizetésre semmi sem kötelezte. Második intézkedésem az volt, hogy a pénzkezelést egyesítettem; s e végett a következő megállapodásra jutottam a kolozsvári ,Közművelődés' nyomdával, mint főkövetelővel, kinek a társaság 1200 forinton felül tartozott: 1. Pénzbeli dolgokban a nyomda csupán velem érintkezik, a szerkesztőtitkárral semmi esetre sem; 2. Az adósságcsinálásnak véget vetek s a nyomda f. é. júniustól kezdve az időközben a Nemzeti Múzeumnál utalványozott 500 frtnyi járulékból fizetve kapja a füzeteket. 3. Abból az összegből, a melyet Nagyméltóságod a Rökk alapból — akkor még csak majdan — utalványozni fog, a nyomda 4/5 részt kap adósság törlesztés fejében. Ez összeg l/5dét a pénztár számára szántam, mert a rendes bevételek az 1892dik évre ki voltak merítve, nekem pedig még a folyóirat illustrálásáról is gondoskodnom kellett. A nyomda ezeket elfogadta s ekkor — f. é. június végén — a helyzet ez volt: 1. A pénztáros kapott a Nemz. Múzeum adta 500 frtból 100 frtot készpénzben, hogy a júniusi füzet költségét kifizesse; 2. A maradék 400 forintot betettem a takarékpénztárba s az erről szóló könyvet beadtam a pénztárba, avval a világos rendelettel, hogy ez a pénz arra való, hogy a társaság egyedüli eszközének, a folyóiratnak megjelenését af. é. végéig, tehát a míg a társaság ismét rendes bevételekhez juthat, lehetővé tegye. 3. Minden jövedelem, a mely ezentúl talán még elérhető, adósság törlesztésére fordítandó. Csak a midőn mind ezek rendben voltak, indultam el Erdélybe némely madártani megfigyelések megejtésére. Megjegyzem, hogy akkor még a Rökk alapból semmi sem volt utalványozva, az összeg sem volt ismeretes. Alig tettem ki azonban a lábomat Budapestről, a titkár, Dr Herrmann Antal azonnal elnökségi értekezletet hívott össze, a melyen bírói végrehajtási meghagyásokat mutatott föl, melyek egy papírgyár részéről a ,Közművelődési' nyomda ellen voltak intézve. A titkár úgy állította oda a dolgot, mintha a nyomda a Néprajzi társaságtól kérne pénzt, azért, hogy az árverést kikerülje és ő — a titkár — e követelés teljesítéséhez állását kötve, csakugyan reábírta a Dr Török Aurél egyet, tanár első alelnök alatt tanácskozó elnökségi értekezletet arra, hogy a folyóirat biztosítására szolgáló s Excellentiád rendelete értelmében is csak publicatiókra fordítható, takarékpénztárilag kezelt 400 frthoz hozzányúljon, abból 300 frtot a nyomdának adósság törlesztés czímén utalványozzon,