A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

VERES László: A kamarai gazdálkodás kibontakozása a diósgyőri koronauradalomban 1755–1770 között

204 VERES LÁSZLÓ dést jelentett, s egyedül csak Diósgyőr úri terheiben bekövetkezett változások eredményeztek magasabb fejlettségi szintre jutást. Az uradalom mezővárosainak visszafejlődéséről különösen azért beszélhetünk, mert a 18. század közepétől a kincstár már nem tette lehetővé a munkakötelezettségek pénzben történő megváltását, mint ez korábban általánosan jellemző volt. Az uradalom mezővárosaihoz hasonlóan a jobbágy települések úri terheiben is a kiegyenlítődés, az egységesedés vonásait fedezhetjük fel 1755-től, s a jobbágylakosságtól sem igényelte az uradalom a robot pénzbeli megváltását. (Lásd 2. táblázat) A mezővárosok önálló fejlődési útra lépésének megakadályozásával és a jobbágyság földesúri szolgáltatásainak egységesítésével párhuzamosan alakultak ki a kamarai központ hivatali szervei is, a diósgyőri uradalmi igazgatóság, az uradalmi pénztári és ügyészi hivatal. Ezek a hivatalok irányították az uradalom közvetlen életét, s a végrehajtó feladattal megbízott uradalmi igazgatóság vezetője, a mindenkori prefektus tevékenységében a magyar kamara gazdasági célkitűzései váltak valóra.

22 Az uradalom 1755-ben kiadott urbáriuma Rottenstein Ignác uradalmi prefektus munkája volt. Rottenstein prefektus az urbárium elkészítésekor azt a kamarai utasítást igyekezett érvényesíteni, amely a pénzbeli bevételek emelését tűzte célul. Mint az 1. és 2. számú táblázat adatainak összehasonlításából is kitűnik, az úri terhek rendezésével változatlan szinten lehetett tartani a mezővárosok és jobbágyfalvak lakosságának pénzadóját, de ugyanakkor a dézsmajövedelmet tizedrész helyett nyolcadrész szedéssel növelték. A települések fakitermelési kötelezettségét mintegy tízszeresére emelték, s jelentős ingyenmunkát szabadítottak fel. A jobbágyok munkakötelezettségének idejét csak a legritkább esetben határozták meg. A lakosság sérelme az úrbérrendezést megelőző felmérések során nem véletlenül a munkakötelezettségek bevezetése és fokozása volt, még akkor is, ha az uradalom visszaváltása után helyzetüket terhesebbnek találták, mint az azt megelőző időszakban. Kiválóan 2. táblázat. A diósgyőri koronauradalom településeinek úri terhei az 1755. évi urbárium alapján pénzadó/Rfi Tűzifa/öl Robot/nap Dézsma A település neve évenként Petri 200 173 i/

2 meghatározatlan nyolcadrész Kisgyőr 500 179 meghatározatlan nyolcadrész Felsőgyőr 1,5/telek — meghatározatlan — Varbó 280 102 meghatározatlan nyolcadrész Bábony 350 176 meghatározatlan nyolcadrész Radistyán 200 108 1 nap/fő nyolcadrész Kápolna 250 128 meghatározatlan nyolcadrész Csaba 48 — meghatározatlan — Ládháza 170 140 1/2 meghatározatlan kilencedrész Óhuta l/telek 34 meghatározatlan — Miskolc 1500 — — — Kövesd 2500 — meghatározatlan — Keresztes 1500 — meghatározatlan — Diósgyőr 1100 788 meghatározatlan — 22. A kamarai hivatali szervek kialakulását, ill. a 18. század közepén szerkezetükben bekövetkezett változásokat Vö. Nagy I., 1971. 134.