A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
VERES László: A kamarai gazdálkodás kibontakozása a diósgyőri koronauradalomban 1755–1770 között
A KAMARAÍ GAZDÁLKODÁS KIBONTAKOZÁSA... 205 tükrözi ezt a felsőgyőriek panasza: „Minek utánna 1755dik Észtben a Felséges Pozsonyi Camara a Tettes Ns. Egri Káptalaniul ki váltotta, és maga keze s birodalma alá vette volna a Diós—Győri Dominiummal ezen helységet, ugyan akkor tejendő adózásunk és szolgálatunk eránt Contractusra lépvén a Tettes Dominiummal, azótátul fogva azon Contractus szerint teszszük ugyan Pénzbeli adózásunkat; de az Rabotázást a mellyre köteleztettünk sokkal másként, és többet tétetett mind ekkoráig velünk a Tettes Ns. Dominium. A Tettes Ns. Káptalannal is volt Contractusunk, minden fizetésünk és szolgálatunk eránt, de az, hogy a Tettes Nemes Káptalannak birodalma alatt, az említett Contractus és alku mellett sokkal könnyebb volt adóznunk és szolgálnunk." 23 Az uradalom tisztviselői a legkülönbözőbb alkalmakkor szólították fel a jobbágyokat munkavégzésre. A diósgyőrieknek az uraság rétjét kellett kaszálni, a szénát boglyázni és „az ahová parancsoltatott" beszállítani. Szüretkor szőlő szedőket, puttonosokat kértek tőlük és igénybe vették munkájukat dézsmaborok beszállításakor. Nagyon nagy terhet jelentett számukra az uradalmi központ közelsége miatt az a sok ingyen munka, amelyet építkezések során végeztek. Mint panaszolták: „a meg vágott épületekhez való fákat Lakossaink némelylyek négy marhán, némelylyek két marhán, a kinek micsodás ereje volt, hol D. Győrben, hol Miskolczra, hol pedig Keresztesre ingyen el hordtuk, egyébb szolgálatot is mint Sindel hordás, kő hordás, s a többi véghez vittünk nékünk semmiben imputáltatott." 24 A kápolnaiakat „az Bikre gerendáért, szaru fáért, veszszőkért, karókért" küldték, „nemkülönben a kő vágóbul kőhordásra egy szóval mindennemű dologra, mert az Miskolczi és Dgyőri promontóriumokon való dézsma Székekrül az Dominium részire jutott dézsma Borokat is, az eő Felsége Miskolczi pinczéjében az völgyesiekkel együtt kelletik fizetés nélkül által" szállítaniuk. 25 A parasznyaiak, a varbóiak és a radistyániak rendszeresen munkásokat adtak az uradalmi szőlőkbe, szénát kaszáltak és fát szállítottak. Mint mondották, „Napját mi Robotánknak meg mondani nem tudgyuk, hanem való, hogy mindenkor valamikor az Dominium épített az Dnium részire az épületekhez meg kívántató mindennemű materialekat pénz nélkül hordottak az mészen kívül", „mindenekre hajtanánk valamire szüksége vagyon a Dominiumnak, igazán vallyuk; mert az Bikbül gerendát, karót, szarufát, vesszőt, követ hordunk minden esztendőben a' Dominium részire Miskolczra, és Dgyőrben, Sövény fonásra is gyakran hajtatunk". 26 Ládházán „Az marhás Gazda ki ki hány napot szolgált száma nem lévén; kinek hány marhája vagyon, annyival szolgált, követ hordani, trágyát hordani, szénát hordani, jeget hordani, egyszóval a hová szükséges mindenfelé hajtatott, az gyalogosok hasonlóképpen száma nélkül szolgálnak, kaszálni, ortani, kazalt rakni, tapasztani ^épületeket náddal kötni szorgalmaztattak, hajtattak". 27 Csaba, Felsőgyőr és Óhuta lakói zsellérek voltak, nem volt szántóföldjük, rétjük. Egyedül csak Csaba zselléreit kötelezték dézsma fizetésére, amelyet borból adtak. Az uradalom azonban igényt 23. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 150.; BAZmLt. BmLt. XI/601. A diósgyőri koronauradalom iratai. 718. sz. irat. Urbárium regii Coronalis Dominii Diós Győr. 1756. 24. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 94. 25. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 149—150. 26. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 101—102, 104. 27. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 140.