A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

VERES László: A kamarai gazdálkodás kibontakozása a diósgyőri koronauradalomban 1755–1770 között

A KAMARAI GAZDÁLKODÁS KIBONTAKOZÁSA... 203 1. táblázat. A diósgyőri koronauradalom településeinek űri terhei 1755 előtt Pénzadó/Rfl. Tűzifa/öl Robot/nap Dézsma A település neve évenként Petri 60 15 6/fő _ Kisgyőr 300 25 3/fő — Felsőgyőr 1 Rfl/teiek — — — Varbó 200 15 3/fő — Bábony 200 15 — tizedrész Radistyán 200 16 — tizedrész Kápolna

17 — — — — Csaba 9 máriás/fő — — — Ládháza — —• — — Miskolc 4800 — — — Kövesd 3130 — — — Keresztes

18 — — — — Diósgyőr 6 máriás/telek — — tizedrész jóvá a taksa szedését, hogy ennek fejében a lakosság 53 év után mentesül a robottól és egyéb munkakötelezettségeitől.

19 Miskolchoz hasonló helyzetbe került Kövesd és Keresztes mezőváros is. Mezőkövesd 2500 Rfl.-ot fizetett természetbeni szolgáltatások megváltása címén, azaz egész telkenként 17 rénes forintot, míg Keresztes 1500 Rfl.-ot fizetett ugyancsak a természetbeni szolgáltatások megváltásáért.

20 Diósgyőr mezőváros fejlődését nagy mértékben meghatározta a koronauradalom majorsági központjának a településben való jelenléte. 1755 előtt a település nem tudott olyan jogokat kivívni magának, mint a többi mezőváros, vagyis nem számított kilenced- és robotszolgáltatást meghatározott összeggel megváltó helységnek. 1755 előtt a diósgyőriek „minden egész Ház helytül vagy Portátul hat Márjást, fél Portátul pedig három Márjást" fizettek. Ezen túl, mint mondották az úrbérrendezés előtti felméréskor „borunkbul és Gabonánkbul ki adván tizeden a dezmat egyéb Szolgálatoktul mind akkor, mind az előtt mentek voltunk és az egy Halászaton kívül magunk Szükségire az erdőn mindenekkel szabadosak voltunk." Diósgyőr az 1755-ben kiadott urbáriumban részesült a többi mezővároshoz hasonló jogokban. A lakosságnak a dézsma megváltásáért és a „Ház, Rétek és Kender földek Taxájával edgyütt" esztendőnként 1100 Rfl.-ot kellett fizetni.

21 A diósgyőri koronauradalom zálogból való kiváltása után a mezővárosok úri terheiben kiegyenlítődés következett be. Ez azonban Miskolc, Kövesd és Keresztes esetében a korábban megszerzett kiváltságokat tekintve visszafejlő16. A táblázatban a robotkötelezettségek rovatában azért nem szerepelnek adatok, mert a pénzbeli megváltás általában ennek megváltására terjedt ki. Miskolc esetében az 53 évre fizetett megváltási összeget évi átlagösszegekre bontottuk le, hogy a települések pénzadójában az arányok érzékelhetők legyenek. 17. Kápolna 1755 előtt úri terheit sajnos nem ismerjük. 18. Hasonlóképpen Keresztes pontos úri terhei is ismeretlenek, de Keresztes és Kápolna nevének szerepeltetése az uradalom településeinek teljes felsorolása miatt szükséges volt. 19. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 87. 20. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 92, 161. Vö. Sárközi Z., 1976. 89. 21. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act. Pol. XXII. I. 251. 93, 95, 161.