A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

VERES László: A kamarai gazdálkodás kibontakozása a diósgyőri koronauradalomban 1755–1770 között

A KAMARAI GAZDÁLKODÁS KIBONTAKOZÁSA... 201 te".

6 A mezővárosok között a zálogbirtokosi időszakban Miskolc vívta ki magának a legnagyobb önállóságot. 1702-ben a város 25 ezer forintért zálogba vette a területén levő uradalmi Jelkeket és szolgáltatásait. 1715-ben pedig 40 ezer forintért olyan szerződést kötöttek III. Károllyal, amely kimondta, hogy „míg ezeket az összegeket ugyanezen városbelieknek, vagy azok utódainak le nem teszik s ki nem fizetik, a diósgyőri uradalomba való visszakebelezés alól felmentettnek nyilvánítják". 1731-ben azonban — a korábbi megváltás ellenére — újabb szerződés megkötését erőszakolták ki a várostól. Ekkor 37 ezer forint lefizetése után szavatolták a város földesúri szolgáltatásainak megváltását 25 évre. Noha 1744-ben a korábban megkötött szerződés szerint 12 év telt el a megváltási időből, újabb szerződést erőltettek a városra Mária Terézia hivatalnokai. 48 ezer forintért a korábbi szerződésből fennmaradt 13 évvel együtt összesen 53 évre terjesztették ki a város megváltását.

7 Miskolc történetével foglalkozó szakemberek ezt az utóbbi szerződést úgy tekintik, mint a város szabad királyi várossá fejlődése kezdetét.

8 A mezővárosok mellett több település is csupán csak egy vékony szállal kötődött az uradalomhoz. Ezek elsősorban telepített jobbágyfalvak voltak. így, mint ezt az 1744. évi canonica visitatióból megtudhatjuk a rutén és tót lakosságú Kisgyőr, Felsőgyőr, Varbó és Petri.

9 Sajnos azonban Kisgyőr, Felsőgyőr és Varbó szervezett telepítésére írásos dokumentumok nem utalnak. Sajópetriről azonban írásos dokumentumok alátámasztásával bizonyítható, hogy 1755 előtti betelepített jobbágyfalu volt, amelynek lakosai az uradalom más jobbágyfalvaitól eltérő kiváltságokkal rendelkeztek. A település 1744. évi összeírása szerint a helység 1739-ben települt be jövevényekkel, amikor az árendáns kamarai fiskálissal, Zathureczky Lászlóval a következő szerződést kötötték: „Engettem maj napon Petrii Tekintetes Nemes Kamara részérül való határt földekkel, rétekkel és kaszálóval (melly Tekintetes Nemes Borsod Vármegyében vagyon) olly embereknek megh szállani lakójul, akik Senkinek itten nem jobbágyi, hanem akik ebben a Vármegyében liberae migrationis sünt personae, olly conditioval, hogy azok méghlem Tekintetes Nemes Kamarának fogh tetczeni, nem többet fizessenek annuatim ez esztendőiül fogva esztendőnkint, hanem a korcsmával együtt hatvan s hatvan magyari forintokat, és minden Gazda hat s hat napot mezei munkára tartozik szolgálni, és Dézmát nem fognak adni, hanem Esztendeigh Ezen hatvan forintoknak felét tartoznak meg adni ebben az esztendőben Szent Mihály napjára, másik felét pedigh Anno 1740 die 10 martii. Házaknak épitessire a melly része az Erdőnek fogh nekiek kimutattatni, aztatis nem többet fognak abban és ottan való Erdőnek vágni. Azon ott való tilalmas Erdőben Szabad lészen nékiek minden féle fa, tűzi fának, tsak a Tölgy fa nem szabad, minden féle 6. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Levéltára. Borsod megyei Levéltár. Borsod vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Acta Politica. (A továbbiakban: BAZmLt. BmLt. Bvm. nemesi kgyi.) XXII. I. 251. 90—92. Vö. Sárközi Z., 1976. 89.; Tóth K., 1928. 42, 106. 7. BAZmLt. BmLt. Bvm. Nemesi kgyi. Act Pol. XXII. I. 251. 87. Vö. Szendrei J., 1890. 484—495.; Leveles E., 1929. 89. 8. Lkhtenstein J., 1908. 5—6. 9. Heves megyei Levéltár, (a továbbiakban HmL.) Egri Érseki Egyházi Levéltár. Archívum Vetus. Canonica Visitatiók. 3412. rakt. szám. 77—78, 164—168, 214—215.; Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentáció. Leltári szám: (a továbbiakban: HOM. HTD. Ltsz:) 71. 10. 79.