A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
JOÓ Tibor: A sajóládi pálos kolostor
144 JOÓ TIBOR századi tervezők és építők itt is ismeretlenek. Az alaprajzi vizsgálódások és összehasonlítások szempontjából hátrányosabb a helyzet, mint Sátoraljaújhelynél volt, hiszen itt közel két évszázad alatt többször évtizedeken át szünetelt a teljes épületegyüttesre kiterjedő rendeltetésszerű tevékenység és hátrányosabb, mint a diósgyőri kolostornál volt, hiszen Diósgyőrött a XVIII. századból állnak rendelkezésünkre különféle alaprajzok, Sajóládon pedig még az újjáépítés utáni állapot sem maradt fenn; a XX. századi átalakítások során szinte két teljes szárnyat lebontottak, s csak egy 1976-ban felvett alaprajz állott a szerző rendelkezésére. 122 Szabó László szerint 123 mintegy negyven helyiség volt a XVIII. századi kolostorban. Ezt egykorú alaprajz alapján azonban azonosítani és ismertetni nem tudjuk, de kisegítést nyújtanak a kolostori berendezésekről 1782-ben felvett leltárak, melyekből megállapíthatóan a kolostori építményben volt: a könyvtár, a sekrestye, külön szerepeltek a felső folyosók; az atyák szobái (cellái), mégpedig: a könyvtár mellett az első; a könyvtár után következő második; a könyvtár után következő harmadik; a könyvtár utáni negyedik; a könyvtárt követő ötödik és a könyvtárt követő hatodik szoba; a kert felől az első szoba; a kert felől a második szoba; a kert felől a harmadik szoba; a provinciáiisi iroda; a titkárság; a titkárság melletti kamra; a lépcső mellett az első cella; az első cellát követő kamra; a lépcső melletti második cella; a lépcsőt követő harmadik cella; az alsó folyosók; a refectorium; a refectorium melletti éléstároló, a prior cellája; a prior cellája melletti kamra; a prokurátor (kulcsár gondnok) szobája; egy további szoba (Fr. Dámján szobája); Fr. Dámján raktára; a vendégek szobája; az orgonista szobája; az asztalos műhely; a serfőző szobája; a fogadószoba; a vendégek szobái. Nyilvánvalóan volt még konyha, éléskamra; árnyékszékcsoport is. A leltárból is — a folyosókon kívül — több mint 30 helyiség állapítható meg. 124 A még jelenleg is meglevő plébánia épületben 16 helyiség van, a folyosókon és a lebontott részek megmaradt folyosóiból alakított 4 helyiségen kívül. Az ismertetett helyiségekből is következtethetően a XVIII. századi kolostor alaprajza minden valószínűség szerint követte a középkori kolostor alaprajzát, s kisebb módosításokkal funkciókban is meg is felelt annak, hasonlít más feltárt, vagy vizsgált pálos kolostorok egyes helyiségeinek funkcióihoz. Itt is a nyugati szárnyban volt (éppenúgy, mint Sátoraljaújhelyen és Diósgyőrött) a nagyobb méretű refektórium és tálalója; a prior szobája — egy mellette levő kamrával —, s néhány további cella; felettük ugyancsak cellák és irodák; míg a keleti oldalon az emeleten voltak az atyák cellái; a földszinten a fráterek cellái, műhelyek és vendégszobák. Közvetlenül a templom mellett levő nagyobb helyiség volt a sekrestye; felette pedig a könyvtár, illetőleg az oratórium. Már a XVIII. századi alaprajz sem tükrözi azonban — különösen a keleti szárnyban — a középkori belső megosztást és kiépítettséget, hiszen hiányzik a keleti szárnyban szokásos kápolnaterem, illetve kápolna, amilyen található Nagyvázsony122. Molnár Sándor oki. mérnök felvétele, melynek rendelkezésre bocsátásáért ezúton is köszönetet mondok. 123. Szabó i. m. 15. 124. OL Kam. Lt. AP Fasc. 188/c. Conv. Sajó-Lád. Fol. 143—168.
