A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)
GYULAI Péter: A Bükk hegység Macrolepidoptera faunájának ökofaunisztikai-állatföldrajzi vizsgálata II. Diurna 2.
A BÜKK HEGYSÉG FAUNÁJÁNAK ÖKOFAUNISZTIKAI-ÁLLATFÖLDRAJZA 367 zik. Több alfaja ismeretes, areájának keleti részében a L. populi ussuriensis Stgr. képviseli. 155 A Kárpát-medencében hegyvidéki faj. Hazánkban lokálisan fordul elő Sopron környékén, a Kőszegi-hegységben, a Mátrában, a Bükkben, a Tornai Karszton és a Zempléni hegységben. A hazai populációk leginkább a dél-tiroli és bukovinai populációkkal egyeznek meg. 156 A Bükkben szórványosan és ritkán figyelhető meg, a hegység központi részén; nagyobb példányszámban eddig csak a Várvölgyben fogták. A patakvölgyeket és erdei utakat kedveli, ahol a nedvességet szívogatja. Egyetlen nemzedéke zömmel VI. második felében repül, de ritkán VII. végéig előfordul. Hernyó alakban telel. Hernyója a P. tremula és P. nigra leveleivel táplálkozik. Apatura ilia ilia Schijf. ,. •:.•'•''•'• Nagy areájú, palearktikus faj, amely azonban a magasabb hegyvidékekről már hiányzik. A Kárpát-medencében, nedves helyeken — a művelt területek és a legmagasabb hegycsúcsok kivételével — mindenütt előfordul: főleg vízfolyások mellett. A kárpát-medencei ///a-populációkat egészen a legutóbbi időkig, a törzsalakkal tekintették azonosnak (kivéve a Fuchs által „lokalvarietat"-ként leírt A. ilia hudensis Fuchs. esetét, melynek azonban a leírása érvénytelen). 157 Uherkovich vizsgálatai szerint a Kárpát-medencében a törzsalak mellett egy alfaj is él. 158 Az ilia Schijf. kárpát-medencei elterjedése és alfaji tagolódása az alábbi: 1. A Kárpát-medence domb- és alacsonyabb hegyvidékein a nominotipikus forma él: A. ilia ilia Schijf. (főleg patakvölgyekben). 2. Az ilia Schijf. populációktól ökológiailag és nagyrészt területileg is izolált A. ilia nattani Uherkovich, mely a Kisbalatonon és a Kárpát-medence nagyobb folyói (főleg Tisza, Duna, Maros) mellékén tenyészik. Ökológiailag a legfőbb különbség, hogy az ilia nattani Uherkovich-nak nincs hegyvidéki adata, továbbá mindig két nemzedékes (V— VI. és VII— IX.), a törzsalak pedig csak egy (VI— VII.). Ilyen szempontból ez az alfaj közelebb áll egyes észak-olaszországi alfajokhoz és az A. metis Frr. fajhoz. A Bükk hegység központi részén kizárólag a törzsalak fordul elő, a fennsíkról azonban ez is hiányzik. A hegységhez kapcsolódó dombvidéken (Avas) azonban a ssp. nattani Uherkovich alfajt sikerült gyűjteni. (A közelben még a Sajó környékén — Sajóecseg — találtuk meg.) A faj alfaji tagolódása mellett nagy az egyes példányok variabilitása is. Általában a barnás alapszínű példányok a gyakoribbak, de jelentős a feketefehér rajzolatú egyedek aránya is. Tápnövényei: Populus- és Sű/óHfajok. FAM.: SATYRIDAE Coenonympha tullia tiphon Rótt. Európában (Dél-Európában már hegyvidéki jellegű) és Belső-Ázsiában elterjedt faj. Rendkívül sok alfajra tagolódik, a kárpát-medencei populációk önálló alfajt képviselnek. 159 A Kárpát-medencében hegyvidéki jellegű faj, a ssp. isis Thnbg. Észak-Európában azonban már főleg síkvidékeken repül. 160
