A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

GYULAI Péter: A Bükk hegység Macrolepidoptera faunájának ökofaunisztikai-állatföldrajzi vizsgálata II. Diurna 2.

366 - GYULAI PÉTER Nymphalis l-album l-album Esp. Európában ritka faj, amely Közép- és Délkelet-Európától Kelet-Ázsiáig fordul elő. Elterjedésének keleti részén gyakori faj. Észak-Európába is eljut időnként kelet felől kiinduló vándorlásai során.

149 Hazánkban viszonylag kevés lelőhelyről ismeretes egy-egy példánya, igen ritka; Mosonmagyaróvár, Kaposvár, Pécs környékén, a Budai hegyekben, Gödöllő, Baja és Kecskemét környékén, valamint a Bükk hegységben gyűjtötték. A hazai populációk megegyeznek a törzsalakkal.

150 A Bükkben is igen ritka, eddig mindössze három.. példány került elő (Oldal-völgy, Hór-völgy, Avas). Egynemzedékes (VI—

VII.), irodalom szerint áttelelve (III.—

V.) is repül.

151 Hernyója társasán él Salix-i Beíula- és Ulmus-fajokon. Nymphalis xanthomejas xanthomelas Esp. A Közép- és Kelet-Ázsiában általánosan elterjedt, és irodalmi adatok szerint közönséges faj Európában csak rendkívül lokálisan lép fel (Közép-Európa keleti része, Szovjetunió déli része,

152 és Baltikum-Finnországból is ismeretesek bevándorolt példányok).

153 Afganisztánban a ssp. hazára C. Wyatt—K. Omoto a Koh-i-Baba hegységben 2700 m magasságban is tenyészik.

154 Magyarországon rendkívül lokálisan fordul elő a Dunántúl és a Középhegység néhány pontján, főleg patakparti füzesekben. Hasonló élőhelyeken gyűjtöttük a Bükk hegységben is (Hór-, Oldal- és Garadna-völgy). Egyetlen nemzedéke van; Vl.-ban, átnyaralva IX.-ben, áttelelve III—V.-ben repül. Hernyója társasán él a víz fölé hajló Salix-fajok ágain. Paraneptis rivularis lucilla Schiff. Az Alpok keleti részétől Közép-Európán át a Bajkál tóig terjed előfordulása, de eléggé izolált csoportokat alkot, és monofágiája miatt nagy területekről hiányzik is. Magyarországon a Dunántúl délnyugati részéről és a Középhegységből ismeretes, de rendkívül lokális. Tápnövénye délnyugaton a Spiraea ulmifolia, északon a Spiraea média; ennek megfelelően, a délnyugati populációk (melyek a nevezéktani törzsalakkal azonosak) árnyas ligeterdőkben, a középhegységiek Spiraeas sziklacserjésekben fordulnak elő. A Bükkben a délnyugati részen völgyekben és a „kövek" déli lejtőinek (Szarvaskő, Tarkő stb.) Spiraeasaiban él. Melegkedvelő faj. A közelmúltban még rendkívül nagy egyedszámú populációja élt Miskolc mellett, az Avason is, innen azonban az utóbbi években — a Spiraea-bók.rdk kiirtása után — kipusztult. Lokális előfordulása főleg arra vezethető vissza, hogy tápnövényéhez erősen ragaszkodik. A vitorlázva repülő imágók a Spiraea bokrok körül, vagy az ágak között figyelhetők meg. Egyetlen nemzedéke V. végétől VII. közepéig repül. Hernyója telel át, fejletlenebb korukban a hernyók — sokszor társasán — a Spiraea előző évi, elfonnyadt, de a cserjén maradt leveleiben tartózkodnak. Limenitis populi bucovinensis Horm. Közép-Európától északra Skandinávia déli részéig, keleten az Amur- és Usszuri-vidékig terjed előfordulása, de Szibíria déli részeiről nagyrészt hiány-