A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

GYULAI Péter: A Bükk hegység Macrolepidoptera faunájának ökofaunisztikai-állatföldrajzi vizsgálata II. Diurna 2.

A BÜKK HEGYSÉG FAUNÁJÁNAK ÖKOFAUNISZTIKAI-ÁLLATFÖLDRAJZA 365 A Bükk fennsíkon a legkorábban megjelenő Mellicta .(1971, 6. 3.-án már Jávorkúton és a Nagymezőn is repült). Egyetlen nemzedéke VI. elejétől VIII. közepéig repül. Hernyójának hazai tápnövénye a Plantago lanceolata, irodalom szerint Németországban a Melampyrum nemorosum és Veronica-fajok is. 143 Euphydryas maturna maturna L. Észak- és Közép-Európától (legnyugatabbra Franciaország keleti részén, legdélebbre a Balkánon jut) — egyre elkeskenyedő sávban — Transzbajkáliáig terjed előfordulása, jellegzetes euroszibíriai faj. A nominotipikus alakot való­színűleg Dél-Svédországból írták le (elterjedése: Dél-Svédország, Lengyelor­szág, ' : Németország, Kelet-Franciaország, Svájc, Észak-Ausztria, Csehszlová­kia, Észak-Magyarország). Európából még hét alfaja ismert (ssp. tenuireticu­losa Varga et Sántha, ssp. partiensis Varga et Sántha, ssp. urbani Hirschke, ssp. adamczewskyi Krzywicki, ssp. ornivora Varga, ssp. idunides Fruhst., ssp. staudingeri Wnukowsky), Szibíriában pedig a ssp. uralensis Stgr., és a ssp. ichnea B. képviseli. 144 Hazánkban lokális, de ahol előfordul, ott általában tömeges. A hazai populációk nem egységesek. 145 1. E. maturna maturna L.: a törzsalakot az északnyugati határszélen (Moson­magyaróvár), az Északi-középhegységben (Tornai Karszt, Bükk) és előterében, ligeterdőkben (Sajólád, Onga) élő populációk képviselik. 2. E maturna partiensis Varga et Sántha: a Szatmár—Beregi síkságon, a Nyírségben, Ukrajnában és Erdélyben él. Főleg láp- és ligeterdőkben tenyé­szik, de a Nyírség déli peremén Convallario-Quercetum erdők Ligustrumos ré­szein található meg. 3. E. maturna ornivora Varga: a Vértes, a Dunazug-hegység és a Budai he­gyek ritkás karsztbokorerdeinek endemikus alfaja, sajnos az utóbbi években el­tűnt, a Budai hegyekből kipusztultnak tekinthető. 4. E. maturna idunides Fruhst.: a Dél-Dunántúl, Bosznia, Hercegovina alfaja, főleg ártéri ligeterdőkben, valamint dombvidékeken él. A Bükkben élő törzsalak példányai rendkívül szórványosan és ritkán ke­rülnek kézre. A fennsíkról és az északi-északkeleti részekről hiányzik, a hegy­ség délnyugati és keleti részéről van a legtöbb adatunk. Jellemző élőhelyei kő­rises ligeterdők (Sajólád mellett Fraxinetum-Ulmetum erdőben közönséges), azonban a Bükkből ezek hiányzanak tipikus formájukban, ezért a Bükkben fő­leg kőrises szurdokokban él. Az imágók csak napos időben aktívak (ilyenkor Sambucus-, Spiraea virágzatokon táplálkoznak), borús időben kőrisfák leve­lein, magaskórósokon pihennek. Egyetlen nemzedéke V.-ben és VI. elején, zömmel V. közepén repül. Hernyója őszig társasán él Fraxinus fajokon {a ssp. ornivora Varga alfajé kizárólag F. ornuson, ue a ssp. partiensis Varga et Sántha alfajé pedig a Nyír­ségben Ligustrum vulgare-n), li7 majd áttelel. Tavasszal lágyszárúakkal táplál­kozik (főleg: Plantago-, Veronica-, Scabiosa- és Oxalis-fajokon), a ssp. idunides Fruhst. tavaszi tápnövénye a Melampyrum pratense. U8 IV. végén V. elején fák törzsén bábozódik. A hernyók nagy része Apanteles fajokkal parazitáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom