A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)
GYULAI Péter: A Bükk hegység Macrolepidoptera faunájának ökofaunisztikai-állatföldrajzi vizsgálata II. Diurna 2.
A BÜKK HEGYSÉG FAUNÁJÁNAK ÖKOFAUNISZTIKAI-ÁLLATFÖLDRAJZA 365 A Bükk fennsíkon a legkorábban megjelenő Mellicta .(1971, 6. 3.-án már Jávorkúton és a Nagymezőn is repült). Egyetlen nemzedéke VI. elejétől VIII. közepéig repül. Hernyójának hazai tápnövénye a Plantago lanceolata, irodalom szerint Németországban a Melampyrum nemorosum és Veronica-fajok is. 143 Euphydryas maturna maturna L. Észak- és Közép-Európától (legnyugatabbra Franciaország keleti részén, legdélebbre a Balkánon jut) — egyre elkeskenyedő sávban — Transzbajkáliáig terjed előfordulása, jellegzetes euroszibíriai faj. A nominotipikus alakot valószínűleg Dél-Svédországból írták le (elterjedése: Dél-Svédország, Lengyelország, ' : Németország, Kelet-Franciaország, Svájc, Észak-Ausztria, Csehszlovákia, Észak-Magyarország). Európából még hét alfaja ismert (ssp. tenuireticulosa Varga et Sántha, ssp. partiensis Varga et Sántha, ssp. urbani Hirschke, ssp. adamczewskyi Krzywicki, ssp. ornivora Varga, ssp. idunides Fruhst., ssp. staudingeri Wnukowsky), Szibíriában pedig a ssp. uralensis Stgr., és a ssp. ichnea B. képviseli. 144 Hazánkban lokális, de ahol előfordul, ott általában tömeges. A hazai populációk nem egységesek. 145 1. E. maturna maturna L.: a törzsalakot az északnyugati határszélen (Mosonmagyaróvár), az Északi-középhegységben (Tornai Karszt, Bükk) és előterében, ligeterdőkben (Sajólád, Onga) élő populációk képviselik. 2. E maturna partiensis Varga et Sántha: a Szatmár—Beregi síkságon, a Nyírségben, Ukrajnában és Erdélyben él. Főleg láp- és ligeterdőkben tenyészik, de a Nyírség déli peremén Convallario-Quercetum erdők Ligustrumos részein található meg. 3. E. maturna ornivora Varga: a Vértes, a Dunazug-hegység és a Budai hegyek ritkás karsztbokorerdeinek endemikus alfaja, sajnos az utóbbi években eltűnt, a Budai hegyekből kipusztultnak tekinthető. 4. E. maturna idunides Fruhst.: a Dél-Dunántúl, Bosznia, Hercegovina alfaja, főleg ártéri ligeterdőkben, valamint dombvidékeken él. A Bükkben élő törzsalak példányai rendkívül szórványosan és ritkán kerülnek kézre. A fennsíkról és az északi-északkeleti részekről hiányzik, a hegység délnyugati és keleti részéről van a legtöbb adatunk. Jellemző élőhelyei kőrises ligeterdők (Sajólád mellett Fraxinetum-Ulmetum erdőben közönséges), azonban a Bükkből ezek hiányzanak tipikus formájukban, ezért a Bükkben főleg kőrises szurdokokban él. Az imágók csak napos időben aktívak (ilyenkor Sambucus-, Spiraea virágzatokon táplálkoznak), borús időben kőrisfák levelein, magaskórósokon pihennek. Egyetlen nemzedéke V.-ben és VI. elején, zömmel V. közepén repül. Hernyója őszig társasán él Fraxinus fajokon {a ssp. ornivora Varga alfajé kizárólag F. ornuson, ue a ssp. partiensis Varga et Sántha alfajé pedig a Nyírségben Ligustrum vulgare-n), li7 majd áttelel. Tavasszal lágyszárúakkal táplálkozik (főleg: Plantago-, Veronica-, Scabiosa- és Oxalis-fajokon), a ssp. idunides Fruhst. tavaszi tápnövénye a Melampyrum pratense. U8 IV. végén V. elején fák törzsén bábozódik. A hernyók nagy része Apanteles fajokkal parazitáit.
