A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

HŐGYE István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc

158 HŐGYE ISTVÁN lesz elég, s mint tavaly az idén is négy hordó borra számíthatok. ... Sertéseimet júliusban eladtam, s még mindig van fizetni valóm Bécsben... "

58 Petneháza adott most is a legtöbbet, ahonnan 65 köböl gabonát kapott, de a tengeri a rossz időjárás miatt csak 30 köböl lett.

59 Dohányt is termeltetett, de ehhez sem volt szerencséje, mert elverte a jég. A petneházi bevételekről így tudósította intézője: „A széna még meg van, de azt tartom el kél, mert itt nagy szűki van ... hét kazal és három kis boglya van. Ölit hatvan forintra határoztam. A Regálékból a múlt Szt. Mihály napival 99 Frt 24 krajczár jött be, kiment subsidiumba és a kerülőnek 27 Frt és 14 krajczár... a megmaradt résznek felét 36 Frt 5 krajczárt viszi a Tekintetes Úr embere.. ."

60 Bajait tetézte, hogy 1816-ban tűz égette portáját: „.. .mártz. 29. délben 11 órakor tűz támada nálam, s fél óra alatt fedél nélkül volt konyhám. Az volt bajom, hogy tapasztos kéményemben valamelly repedéskébe vévé magát a tűz. Hogy így ne járjak többé kőből építem kéményemet... "

61 Áprilisban megkapta a petneházi szénáinak árát 244 Ft-ot, de több jót nem várhatott „.. .az élettel nagy baj van, mert hogy idejében el nem vivődött a vermek feláztak. .. .Most ismét Fátum alatt van Petneháza. A Földbe levő Őszi vetés alig ha az elvetett magot vissza adja, a Tavasz alá való Földeknek nagy része is víz alatt fekszik..."

62 Ismét árendába^szerette volna adni ezt a birtokrészét, de senkinek sem kellett: „A Tekintetes Úr kívánságát a Jószág árendába való adásáról mind Urakkal és Nemesekkel mind Zsidókkal, mind ide való, mind Beregh Vármegyei szegény emberekkel közlöttem, de olly móddal senki sem veszi ki..."

63 Nem csoda hát, ha ilyen panaszos lett a hangja: „... Előttem be van zárva minden útja a keresésnek amivel gyermekeimet boldogíthatnám ... kölcsönt nem kapok, hogy speculáljak.. ."

64 Hitelezői sürgetésére így válaszolt „A Császár a papiros pénzt fogyasztja, az Isten pedig arra szorított, hogy magamnak és cselédeimnek kenyeret pénzen vegyem... (a tartozást) .. .lehetetlen valakicsinálnom."

65 A szüret ismét gyenge volt, mint 1811 óta mindegyik „egész termésemet 2000 Ft-on adtam el, azon felül amit asztalom miatt tartottam meg.. ,"

66 1818ban „május 9 és 10 között szőlőimet elverte a jég, úgy hogy szüretem nem lesz. ... Ezen csapásomat egy más követte, minden lovaim taknyot kaptak. Brüszöt (ez volt kedvenc lova) 72 forinton adtam el, ezen hibája miatt, négy másik lovam 170 forinton vevék meg. .. .Október 27-dikén belépek a 60-dik esztendőmbe s házi dolgaimra nézve ott állok, ahol 22 esztendős koromban kellett volna állanom ... "

67 Csapást csapás követ, az 1819. évi szüret is „igen rossz volt. Egy szőlőm harmadfél hordót adott, egy másik 9 hordót, egy harmadik felet.. ."

68 Ez évben ismét tűzkára volt: „Fejem felett 8 helyen ége a zsindely, de házam, csűröm, istálóim megmaradtak. Két oeconom épületem van oda, így 2000 Ftal vagyok szegényebb.. ,"

69 1820-ban lehetősége jött a meggazdagodásra, bérbe vehette volna Nedeczky Imre nagymihályi birtokát: „300 köbölnyi szántó földdel 3 mezőre osztva, s igen jól mívelve... nyolcz egész telkes gazdával, két erdővel, tizenhat zsellérrel, s egy kőépületekkel teljesen megrakott udvarházzal ... 65 szekér szénát termő réttel.. ."

70 Ára 50 000 Ft lenne, de ebből csak 10 000 Ft-ot kellene előlegként lefizetni. Mindenkitől próbált pénzt kölcsönkérni, hogy ne engedje el ezt az