A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

HŐGYE István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc

A GAZDÁLKODÓ KAZINCZY FERENC 159 egyetlen lehetőséget „... ha pénzt kaphatnék kölcsön, amit esztendők olta mindig keresek, úgy tudnám vinni dolgaimat, hogy még most is kivergődhessek minden bajaimból, sőt meggazdagodhassak. Gyermekeim elmondhatnák, hogy atyjok nekik mégis szerze valamit. S hogy ezt mondhassák inkább áhítom, mint azt, hogy némellyek pengessék nevemet.. . " 71 Terve nem sikerült „.. .szeren­csétlenségem. .., hogy pénzt nem kaptam kölcsön, s a nélkül, hogy az ember vessen, nem arathat.. ." 72 Hitelezői egyre sürgették, már nemcsak a kamat, de a tőke megfizetésére is. Nem csoda, hiszen a Nagy Andrástól 1806-ban kért 1000 Ft-ot, amire évi 60 Ft kamatot fizetett még 1821-ben sem adta meg, ezért volt ilyen türelmetlen a hite­lező hangja: „Ez előtt néhány évvel már kértelek ... de csak az haszontalan biztatás mellett maradt az dolog ... a' pénzt ezer és a' legjobb helyekre ki ad­hatja most az ember és nagy hasznát veheti ha kéznél van is, nem csak attyafisá­gos barácságtalanság, hanem a' Creditorok ellen ollyan Injuria, hogy a' pénz kiadásától egészen el idegenedjenek." 73 Zemplén megye vezetői is tudomást szereztek anyagi gondjairól, másrészt nagy tudását így akarták kamatoztatni, hogy megbízták a megye levéltárának rendezésével, amiért „szokott diurnumot" kapott. 74 Erre a napi néhány krajcár­nyi bérre nagy szüksége is volt, mert ahogy ekkor írta: „... képzelhetetlenül szegényen élek, asztalom kevésbe kerül, rosszul öltözöm, nem megyek emberek közzé, semmi könyvet nem veszek, még a posta örömeitől is csaknem egészen megfosztám magamat. És mégis adósságot csinálok.. ," 75 Új terve, hogy néhány ismerőse tanácsára, és kevés tőkével rendelkező nagybirtokos sikeres próbálkozását utánozva intenzívebb állattenyésztésbe kezd. Egy nagyobb nyájat akart megvásárolni, melyről így tudósította barátját Dessewffy Józsefet, és egyben tanácsát is kérte: „.. .egy valakinek 260 darabból álló birkáji vágynak s Contractusra akarja eladni. A nyáj 174 öregből, s öszves­séggel 260 darabból áll, azt mondják, hogy benne néhány darab 200 Ft-os kos vagyon." 76 Ezt nem sikerült megszereznie, nem volt rá pénze, de nem mondott le tervéről. Hallotta, hogy a szomszéd birtokosok közül többen a Dunántúlról hozattak birkákat, mert ott olcsóbban lehet szerezni, ezért így írt barátjának Pápay Sámuelnek: „Méltóztassál ... tudósítani, kinél kaphatnék én ott (t. i. a Dunántúlon) igazán szép fajú 200 anyajuhot, és remélhetném é, hogy még ol­csóbban, mint 14 Ft ... 16 Frtjával itt is kaphatok a Brudern fajtákból, de 200 darabon szeretnék valamit nyerni. Kérlek tudósíts mi volna az anyajuhok ára, mi a kosoké? Csak dögleni való ne legyen, amit adni akarnak. Talán a toklyó (így hívják itt azt, ami tavasszal két esztendős lesz és már elleni fog) olcsóbb, mint a nem öreg anya, s így jó lesz, ha azillyennek is tudatod árát." 77 Mivel ez sem sikerült, ezért úgy szeretné állományát gazdagítani, mint ahogy Dessewffy József ajánlotta, t. i., hogy fogadjon felező juhászt, melynek lényegét így magya­rázta meg: "A Juhász egy nyájat hajt a birtokoshoz, ez őtet is nyáját is kitartja, s a haszonnal esztendőnként, a nyájjal a harmadik esztendő végén felezve osz­tozkodnak. Akkor a nyáj fele a Juhászé, fele a Földes Úré." 78 Ez nagyon meg­tetszett Kazinczynak, sürgősen érdeklődött, hogy barátja „mit fizet az ilyen Juhásznak conventioként, mi kötelességei vannak a nyáj eránt ... s te nekem

Next

/
Oldalképek
Tartalom