A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VARGA Zoltán: Az Amphipyra berbera Rungs, 1949 (Lep.: Noctuidae) elterjedése Magyarországon

341 AZ AMPHIPYRA BERBERA RUNGS, 1949 (LEP.: NOCTUIDAE) ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON VARGA ZOLTÁN J. Svensson svéd lepidopterológus 1967-ben skandináviai Amphipyrapéldányok vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Amphipyra pyramidea L.-nek vélt állatok valójában két — mindkét ivar genitáliái alapján egyértelműen elkülöníthető — fajhoz tartoznak. Eredményeit levélben közölte D. S. Fletcherrd (British Museum, London) és a német lepidopterológusok nesztorával, E. Urbahnnal. A probléma további tisztázása a felsorolt kutatók egy-egy — még 1968-ban megjelent — munkájának köszönhető. Az Európában is csaknem mindenütt előforduló és gyakori, euroszibiriai elterjedési! fajt a Linné által leírt „Phalaena Noctua Pyramidea"-val (Systema Naturae X. ed.: 1758, p. 518) azonosították, amelyet a Systema Naturae szerzője a korabeli híres német természetbúvár-művész Roesel von Rosenhof valamint Merian és Réaumur korábbi ábrái alapján írt le. Roesel szép festménye, amelynek reprodukcióját Wolff (1968) dolgozata közli, nem hagy kétséget aziránt, melyik fajról készülhetett az ábra. Linné gyűjteményében (— ezt ma a British Museumban őrzik —) a „pyramidea" név alatt — mint ahogy ezt Fletcher megállapította — 3 faj van összekeverve. Ennek az előzményei azonban ma már nem deríthetők ki. A szóbanforgó példányok között valóban van egy Amphipyra pyramidea nőstény is, ennek potrohát az Anthrenus-ok viszont annyira tönkrerágták, hogy „lectoholotypus"-nak nem volt minősíthető. Ezért Fletcher egy németországi eredetű (Lipcse környékén gyűjtött) példányt, amely teljesen megegyezett Roesel ábrájával, „neotypus"-nak jelölt ki. A másik, egyelőre gyérebb példányszámban ismert fajt a Rungs által 1949-ben (Bull. Soc. Sci. Nat. Maroc, 25—27 : 330.) Rabat (Marokkó) környékéről leírt Amphipyra berberával sikerült azonosítani (— amelyet szerzője eleinte az A. pyramidea marokkói alfajának vélt —). Mivel azonban Rungs marokkói példányai az európaiaknál jóval nagyobbak, tarkábbak, élesebb rajzolatúak (— az európaiak rajzolata olyan — Urbahn találó hasonlatát idézve — mint „egy életlen, rossz beállítású fénykép" —); az európai alakot Fletcher mint önálló alfajt különítette el, felfedezője tiszteletére A. berbera svenssoni Fletch. néven (Ent. Gazzette, 19/2 : 102—103. pl. 6., f. 1—2.). Azóta Európa nagyrészéről ezt a fajt is kimutatták. Északon^ a Brit Szigetekig és Skandinávia középső részéig hatol, keleti elterjedési határa pontosan ugyan nem ismeretes, az azonban tény, hogy szibiriai lelőhelyről egyáltalán nem isme-