A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

SZATHMÁRY László: A Hillebrand barlang neolitikus csontvázlelete

323 A HILLEBRAND BARLANG NEOLITIKUS CSONTVÁZLELETE SZATHMÁRY LÁSZLÓ 1. A lelőhely és a leletkörülmények ismertetése A Hillebrand Jenő barlang (korábbi nevén Kőlyuk II.) a Bükk hegységben a Kőlyuk-Galya délkeleti oldalán a Felső forrástól 1 km-re nyílik, a Kőlyuk I. barlang közelében. Az összességében még feltérképezetlen üregrendszer külső szakaszaiban a bükki kultúra népességének településéről és temetkezéséről {Párducz 1949, Korek 1958, Korek—Patay 1958), egy belső helyiségében pedig a Wl/2 — interstadiális és a neolitikum közötti időre keltezett sziklakarcokról {Vértes 1960,1965) számolnak be a régészeti feltárások. 1948-ban Nemeskéri J., Párducz M. és Korek J. a barlang előterében két egyén zsugorított helyzetű csontvázát tárták fel, s mivel e külső szakaszban kizárólag csak a bükki kultúra emlékanyaga volt képviselve, az említett embertani leletek (melyek a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerültek) feltehetőleg ezzel azonos korúak {Korek 1958). 1975-ben Kordos L. (Magyar Állami Földtani Intézet) végzett ásatást a Hillebrand barlangban, melyen e sorok írója is részt vett. Ez alkalommal az előtér bejárattal szemközti, 4,5x6 m nagyságú, nyugati irányba nyíló fülkéjéből (ld. Vértes 1960-ban közölt téprképét) a jelenlegi felszíntől 35 cm mélyről egymástól 10 cm távol két koponyatető töredék, 50 cm mélyről pedig három metatarsale került elő egy 40 cm átmérőjű körön belül. A koponyatetőtöredékek az északi faltól 170cm-re, ametatarsale-k mintegy 210 cm-re feküdtek. A fülke elülső részének felszínén jól követhető volt az a két félkör alakú beásás, amely feltehetőleg az 1948-as embertani leletek előkerülési helyét jelezte. Az 1975-ös leletek ezektől 1—1,5 m-re voltak. E fülke sztratigráfiai viszonyai — 150 cm-ig követve — az alábbiak: I. A felszínt átlagban 10—15 cm mélységig agyagos-köves réteg borítja. II. Ez alatt 35—50 cm vastag agyagos réteg következik, melyben a bükki kultúrát reprezentáló edénytöredékek mellett állatcsontmaradványok (szarvasmarha, kutya bordatöredékei és ujjpercei, szarvasmarha csigolyatöredékei, valamint szarvas és őz ujjpercei) találhatók. III. Ezt 20—60 cm-es durva-köves réteg követi. IV. Alatta olyan agyagréteg van, amelyben kultúrnyomok már nem találhatók. A fentiek szerint tehát a jelenlegi felszín alatt 45—65 cm-re jelentkező durva-köves réteg a temetkezés maximális mélységét is jelenti. A koponyatetőtöredékek, valamint a metatarsale-k izolált helyzete a csontvázak másodlagos pozíciójára utal. 21*