A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)
DÖMÖTÖR Sándor: Geszten Józsi Borsodban I.
) GESZTEN JÓZSI BORSODBAN 299 A 38 éves „ifjú özvegyember" — ahogyan az anyakönyv minősíti — ekkor vette feleségül néhai Lantos János özvegyét: Sovány Borbálát. 51 Második feleségétől született 1807. július 28-án József nevű fia. 1820-ig második feleségétől még hat gyermeke született. Ezek közül három még kiskorában meghalt, 52 a másik háromról születésük tényén kívül semmit sem sikerült megtudnunk. 53 Geszten József az 1828. november 5-én kelt Conscriptio Regnicolaris Oppidi Nyírbátor szerint mint házas zsellér anyjával élt: háza és két ökre volt. 54 Apja halála után egyre jobban szaporodtak törvényellenes tettei. 1827-ben, húsz éves korában lókötésért 15 napi börtönt kapott. 55 1830-ban ház feltörésért és lopásért a megyei törvényszék két évi börtönre ítélte. 56 1833 júliusában — ekkor 26 éves volt — azt vallotta, hogy semmi jószága nincsen: egyszer 15 nap alatt 80 pálcát kapott két lóért, másszor két esztendőt és 200 pálcát kapott Rácskai Sándor szalonnájáért. 57 1833 februárjában két fiatalkorú társával Kontz Imre gazdag nyírbátori asztalos házát törte fel. 58 Kontz háza felveréséért harmadnapra utána a kállai buti vásár idején fogták el, de az ármások 59 vigyázatlansága miatt megszökött. Közben Tallódi György két ökrét és az ófehértói prédikátor ökreit is ellopta. 60 Ezért 1833 szeptemberében két évi rabságra, hetenként kurtavasra és egyesben két napi böjtre, valamint 200 korbácsütésre, közmunkától, pipától és égetett italoktól való eltiltásra ítélték. 61 Ez sem törte meg őt, 62 mert 1839ben verekedésért és istenkáromlásért fél évi börtönt kapott. 63 Geszten Józsi a feudális eszmevilág szerint börtöntöltelék, a közrenddel kihívóan szembeszegülő szegényember, a köznépi gondolkodás szerint mondai alak hihetetlennek látszó hőstettekkel, az irodalmi felfogás szerint a szegénynépet segítő, jószívű rabló, adalékaink szerint történeti személyiség volt: a sorsával elégedetlen mezővárosi szegénynép egyik félfeudális típusa, a reformkori történelem tipikus alakja. Ezért foglalkozunk vele a szokottnál részletesebben. Geszten Józsi kezdetben egyedül szegült szembe a törvénnyel, idővel azonban mindig többen szegődtek melléje. Béres András kutatásai szerint Nyírbátorban ma is él Geszten Józsi fiatalkori merészségének emléke. 64 Vass Albert úgy tudja, hogy Geszten Józsi kisfiú volt, amikor az anyja meghalt. Az Encsencs utca és a mostani Hunyadi utca sarkán volt a háza. 32 esztendős koráig rendes munkásember volt, de gyakran nem volt mit ennie. Egy alkalommal húsvét napján nagyon megéhezett. Egy Rácskai Sándor nevű gazda lakott a Hunyadi utcában. Geszten felment a garádicson a padlásra és leakasztott két sódart. Az öreg Rácskai meg otthon volt, csak a fia ment el a templomba. Azt mondja Gesztennek: — Hát Jóska, vidd csak vissza azt a sódart. Nem együtt hizlaltuk mi azt! — Már Sándor bátyám ne haragudjon: nagyon megéheztem, hát el is viszem! — mondta Geszten és magával vitte a sódart, hogy innepe legyen. Mikor hazament a templomból a Rácskai Sándor fia, az öregember elmondta neki, mi történt a sódarral. Az meg bejelentette az esetet a nótáriusnak. Német katonaság volt akkor a városban: még aznap délután megcsapták Geszten Józsit a piacon. Egy Lantos nevű pandúr csapta. Csipkés György, a nótárius azt mondta a végén: — Köszönd meg, Jóska fiam! — Ha megköszönöm ezt kendnek, nagyon megbánja! — mondta Geszten dühösen. Erre a nótárius még huszonötöt csapatott reá. )
