A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DÖMÖTÖR Sándor: Geszten Józsi Borsodban I.

GESZTEN JÓZSI BORSODBAN 297 bírósághoz intézett életrajzában hazafias tetteknek igyekezett beállítani. Angyal Bandi közvetlenül szerzett irodalmi ismeretei alapján indokolta meg bűntetteit, s nem is szociális, hanem hazafias indítékokkal. Ennek lehetetlen voltára már bírái is rámutattak. A róla készült — talán csúfolódó — diákdal idők folyamán népballadává nemesült nemcsak a köztudatban, hanem a balladakutatók tudományos véleménye szerint is. Másfél évszázad folyamán nem a dal eredeti tendenciája változott meg, hanem a közgondolkodás, a társadalmi tudat. Angyal Bandi tetteiről 1812 óta nagy sikerrel játszották országszerte Balog István erkölcsi játékát, a betyáros tettekről szóló népszínművek korán megjelenő ősi formáját.

41 A kezdetek kezdetén a betyárvilág befolyásolásában a vándorszínészetnek óriási szerepe volt. Az elszegényedés, a társadalmi valóság oly korai időpontban fonódott össze a polgári rablóromantikával, amikor a romantika nagyobb hatást gyakorolt a valóság szociális vonásainak, az osztályharc csíráinak, tényleges okainak elkendőzésére, mint arra a polgárosodás gyors fejlődése érdekében szükség lett volna. A rablóromantika egyszerre ébresztette is, gátolta is a forradalmiság kibontakozását, a betyárvilág népi szabadságharccá való kitisztulását.

42 Bár a betyárok különböző származásúak voltak, az emberi egyéniséget gúzsbakötő feudális társadalom elnyomó módszerei megegyeztek egymással és a társadalmi lét perifériáin tevékenykedő betyárok életútjának tipológiai azonosságát eredményezték. A munka után kujtorgó mezőgazdasági napszámos, a kóborló betyár a feudális társadalom deklasszálódott elemeinek elégedetlenségét társadalmi forrongássá növelte. A forrongó elemek zöme főként a pásztornépből került ki, ez a réteg volt az elégületlenek domináns tényezője.

43 Angyal Bandival közel egyidőben vált híres betyárrá Zöld Marci (1791— 1816). Berettyóújfaluban született kisnemesi családból, különösebb anyagi gondjai nem voltak. Fiatalon híres verekedő, kötekedő, rendbontó ember volt, ezért a falusi elöljárók katonának állították. Innen többször megszökött és merészsége, katonai ismeretei révén híres lókötők fogadták el vezérüknek.

44 Óriási területeken portyázott, rövid idő alatt hihetetlen távolságokat tett meg: hol itt, hol ott bukkanva fel, sokan mesebeli lénynek hitték. Tehetsége révén híres hadvezér is lehetett volna. Amikor Fegyverneken felakasztották, 25 éves volt csupán.

45 Zöld Marci életét is megverselték, szomorkodó és archaizáló dalok zengték országszerte szomorú sorsát. Számos daloskönyv is terjesztette ezeket a dalokat, amelyeknek forradalmiságát ma már nehezen értjük, kora azonban rajongott értük. Wándza Mihály 1817-ben erkölcsnemesítő színdarabot írt róla, amely a vándorszínész társulatoknak évtizedeken át kedvelt műsordarabja volt. Valószínű, hogy az első dalbetétes színművekben állandóan változtak a betyáros dalok az énekesek daltudása és a közönség kívánalmai szerint.

46 Ezért szinte felmérhetetlen, hogyan hatoltak el a betyárdalok keletkezésük valószínű helyétől igen távoleső vidékekre is. Az ilyen jellegű kutatások a jövőben a magyar folklorisztika nagy vállalkozásai lehetnek. A harmadik híres betyár, akiről Gesztennel kapcsolatban meg-kell emlékeznünk, a még életében világhírű emberré lett Sobri Józsi (1809—1837). Valódi neve Pap József volt, apja a baltavári Festetics-uradalom számadó