A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

PETERCSÁK Tivadar: Adatok Filkeháza lótartásához

ADATOK FILKEHÁZA LÓTARTÁSÁHOZ PETERCSÁK TIVADAR A paraszti gazdaságok igavonó állata a XX. század elejéig elsősorban az ökör volt, csak az igázásra kevésbé alkalmas nyugati szarvasmarhafajták elterjedésével válik a ló általános igásállattá.

1 A korábban elemzett filkeházi szarvasmarhatartás

2 szerint e faluban is sokkal kisebb jelentőségű a ló igázása, mint az ököré. 1626-ban a 64 ökör mellett még csak 13 ló volt, de elegendő adat hiányában ezekről sem tudjuk, mennyi volt az igavonó.

3 1654-ben már csak egyetlen ló van egy jobbágy tulajdonában.

4 A XVIII. század eleji nagyméretű pusztulás után 1763-ban pedig egyáltalán nem tartanak lovat Filkeházán.

5 Ugyanez a helyzet 1828-ban is,

6 viszont a század végén, 1895-ben már 15 lovat említenek.

7 A 68 gazdaság közül hétben lovat igáztak, 11 az ökörfogatok száma, a szegényebbek pedig tehenet fogtak be. A két világháború között sem történt lényeges változás a szarvasmarha és a ló igázása közötti arányban. 1935-ben 14 lovat tart a pap, tanító, postás és néhány nagygazda.

8 Az 1950-es években a korábbihoz képest jelentősen megnőtt a lóállomány. 1951-ben 27, 1960-ban 28 ló volt a faluban.

9 A 6—8 k. hold földdel rendelkező gazdáknál, akik a háború előtt ökröt igáztak, a ló a vonóállat. A szegényebbek továbbra is tehenet fogtak be. A lóállomány gyarapodását a nagyméretű kaolinfuvarozás segítette elő, mert az ökörnél gyorsabb lóval naponta többször lehetett szállítani. Az 1960-as évek végére az egyéb ipari munkalehetőségek mellett a földművelés jelentősége csökkent, a kaolinfuvarozás megszűnt, így a lovak igázása is háttérbe szorult. 1969-ben 17 lovat tartottak azok a jobbmódú gazdák, akik főfoglalkozása még mindig a földművelés. Néhány gazdaságban csak egy-egy lovat hagytak meg, és alkalmanként ismerőssel közösen fogták be. A kevés ló miatt Filkeházán nem tartottak csődört. A kancákat Mátyásházára, Göncre és Pálházára vitték fedeztetni. Az első fedeztetés 3—4 éves korban, rendszerint tavasszal történt. így a ló tavasszal ellik meg, amikor már van friss takarmány, s a kiscsikót is ki lehet engedni a szabadba. A vemhes lovat majdnem az elles napjáig befogták, mert a lónak hasznára válik a mozgás. Izmai kitágulnak, és könnyebben ellik. Vigyáztak, hogy ne húzzon nehéz terhet, nem hajtották nagyon gyorsan, nehogy elvetéljen. A kancát az d/ban ellették meg. Az elles előtt néhány nappal már figyelték a viselkedését, s a gazda otthon tartózkodott.

10 Ritkán hívtak segítséget, mert a ló könnyen ellik. Elléshez tiszta szalmát raktak a ló alá, és az istálló egyik