A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KORDOS László: A Kis-kőháti zsomboly szubfosszilis denevér populációjának vizsgálata

A KIS-KŐHÁTI ZSOMBOLY DENEVÉR POPULÁCIÓJA 571 val, a Rhinolophus hipposideros (BECHSTEIN) faj dominanciájával jelzett fauna az atlantikum második felére (kb. i. e. 3000—2500 között, tölgy-kor, Körösi szakasz, neolitikum) datálható. Ökológiai viszonyok, paleoökológiai következtetések A Bükk-fennsík jelenlegi évi középhőmérséklete 8 °C. A Kis-kőháti zsombolyban a léghőmérséklet alakulása méréseink szerint a következő volt: 1972. ápr. 1972. aug felszín 8,4 °C — bejárat (0 m) 7,6 — bejárati akna (20 m) — 4,5 °C bejárati akna alja (36 m) 3,1 0,0 Kisterem (50 m) 5,ö 5,0 Óriás terem (60 m) 4,6 4,0 50-es akna alja (90 m) 5,3 4,0 A magyarországi középhegységi barlangok átlaghőmérséklete 9,4— 10,5 °C. A zsombolyok mindig hűvösebbek, pl. a Vecsembükki zsomboly 4,8—5,3 °C, Őz zsomboly^ 7,5 °C, Királykúti zsomboly 8,0 °C, Barázdálási zsomboly 8,8 °C stb így a zsombolyok középhőmérséklete átlag 2,0— 2,5 °C-al, a bejárat morfológiájától, kitettségétől függően 3—4 °C-al hűvösebbek, mint a felszíni évi középhőmérséklet, amely nagy általánosságban egyébként megegyezik a barlang átlaghőmérsékletével. Magyarországon hasonló magasságban (920 m) jelentős barlang nem nyílik. A Bélai Tátrában a Bystra barlang (890 m) hőmérséklete 5,5—6,2 °C. A Kis-kőháti zsombolyban a jelenlegi 5—6 °C-os hőmérséklet mellett patkósorrú denevérek nem élnek, viszont többezres tömegben telel a közönséges denevér (Myotis myotis),lásd 2. sz. fénykép. A Rhinolophus hipposideros ideális telelési hőmérséklete 10 °C, vagy ennél melegebb. Elvétve kis számú kolóniát alkotva alacsonyabb hőmérsékleten is áttelel, pl. Por-lyuk (Jósvafő) 9,7 °C, Kevély-nyergi zsomboly (Pilis hg.) 9,5 °C. A Rhinolophus euryale azonban a 10 °C-nál hidegebb barlangokban nem telel át, a hűvösre jóval érzékenyebb, mint a kis patkósorrú denevér. Ugyancsak 9—10 °C-os hőmérsékletre utal a Dryomys nitedula, amely ma ilyen hőmérsékletű barlangokban tanyázik és téli álmot alszik. A felszínre éjjel jön táplálkozni, amikor a barlangi és a felszíni hőmérsékleti és fényviszonyok közel azonosak. A denevérek áttelelése szempontjából további barlangklimatológiai megfigyeléseim a következők:

13 a) A barlangok klímája a bejárattól való távolság alapján bejárati és barlangi szakaszra osztható. A barlangi szakasz a bejárattól 80—100 méterre alakul ki, ide a napi klímaingadozások nem hatolnak be. A denevérek mindig a barlang hőmérsékletileg legkiegyenlítettebb pontjain telelnek, rendszerint a barlangi szakaszban, de ha a bejárati szakaszban magas zárt kürtő van, ahol .a meleg levegő megszorul, akkor ott is.