A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KUNT Ernő: A magyar népi temetők szemiotikai elemzése

498 KUNT ERNŐ olvashatatlan a felirata, harminc-hatvan év múltán elrothad a lábrész, s újra leásva még ötven-hetven évet bír ki. Természetesen élettartama sokban függ az alkalmazott fafajoktól.

46 Végülis nyolcvan-száz év múltán kidől a fejfa. Addig áll tehát a temetőben, amíg hozzátartozói emlékében is él. Az elhunytat követő második generáció alig, a harmadik pedig egyáltalán nem emlékszik rá (30. kép). 6. A bal és jobb szerepe Szembetűnő az a következetesség, mellyel a házaspárok fejfaállításánál eljárók ma is az ősi oldal-nem megfeleléséhez ragaszkodnak. A honfoglalás előtti időktől századunk elejéig őrzött szokás, mely szerint a két nem viszonyában a bal a nőké, a jobb pedig a férfiaké.*

1 Borsod-Abaúj-Zemplén minden fejfás temetőjében megfigyelhető, hogy a házaspárok sírjain mindig a férj bal oldalán áll a feleség fejfája. Ezen ősi duális-szimbolikus osztályozás eredetének, megfeleléseinek vizsgálata messzire vinne bennünket. A mi esetünkben 30. kép. A rudabányai temető részlete (1973)