A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
BALASSA Iván: A filoxéra Tokaj-Hegyalján
322 BALASSA IVÁN ból elégítették ki. A rendeléseket Hegyalján Palumby Gábor borászati vándortanítónál is le lehetett adni Mádon, aki azokat összegyűjtve a minisztériumhoz továbbította. Mivel Tokaj-Hegyalján az első magyarországi észlelés után egy évtized múlva jelent meg a filoxéra, ezért itt már bizonyos tapasztalatok állottak rendelkezésre az újratelepítéssel kapcsolatban is, melyek több kevesebb egybehangzósággal azt bizonyították, hogy az oltvány szőlő fogja a hegyi szőlőket, így többek között a hegyaljaiakat a vészből kivezetni. 104 Ezt támasztotta alá az is, hogy azok a magról vetett direkttermő fajták: Clinton, Elvira, Rip-Marion, Black-Pearl, amit a minisztérium már 1882-ben küldött, nem váltak be, hiszen meg sem közelítették a hegyaljai fajtákat. 105 Nemcsak az amerikai alanyok beszerzése, hanem az ilyen nagy mennyiségben végzendő oltás is sok gondot okozott. Ezért a minisztérium már 1886ban szőlőoltási tanfolyamot rendezett Sárospatakon és annak vezetését Turján Gábor sátoraljaújhelyi kerületi filoxéra biztos látta el. „A szőlőojtási eljárásnak — írja a rendelet — az előadáson leendő gyakorlati bemutatásához szükséges eszközökre megjegyzem, hogy elegendőnek találom ha a Comy-féle ojtógéppel és közönséges ojtó késsel való eljárás bemutatására szorítkozik. A Comy-féle oltógép a borászati kormánybiztosság által meg fog küldetni, e szerint az ojtási műveletek bemutatásánál csak is a kötöző anyagra (raffia) leend szüksége—melyből 25 kilogramm mennyiség beszerzésére ezennel felhatalmazom." 108 Ebben az időben indult meg a rendkívül változatos ojtó gépék tervezése és szélesebbkörű elterjedése. Ez a rendelkezés még ugyan azt írja, hogy a tanfolyamot a szőlőbirtokosság kifejezett kívánságára rendezik meg, de ez talán csak az első ijedelemben nyilatkozott így meg. 1889-ben ugyanis már azt olvashatjuk, hogy a hegyaljai szőlőbirtokosok a filoxéra elleni védekezésben közönyösek, ezért a borászati kormánybiztosság minden olyan község és város határban, ahol kiterjedtebb szőlőket műveltek 100—200 négyszögöles mintatelepek felállítását tervezte, ahol az érdeklődők az amerikai szőlővesszőkkel megismerkedhetnek. „A miniszter Tuss Antal borászati vándortanítót bízta meg és utasította, hogy mielőbb lépjen érintkezésbe Tolcsva, Mád, Tállya, Szántó, Legyesbénye, Erdőbénye,Liszka, Bodrogkeresztúr, Tokaj, Tarczal, Sárospatak és Űjhely szőlőbirtokosaival." 107 Külön fejezetet érdemelne annak bemutatása, mit tettek a szőlészeti vándortanítók ebben a nehéz helyzetben az amerikai alanyok, az oltás mesterségének elterjesztésében. Hasonlóan nagy érdemeket szerzett a tarcali Vincellérképző Intézet, mely a filoxéra megjelenésétől kezdve amerikai jszőlőtelepet tartott fenn és rendszeresen ingyenes tanfolyamokat hirdetett. 108 így, ha lassan is, de az új módszer ismertté vált az egész Hegyalján. Magánvállalkozások is szép számmal létesültek, így például Maurer János „Első amerikai szőlőtelepén" Kassán 1891-ben az amerikai simavesszők mellett „hólyagos Furmint"-ot is ajánl. 109 így sikerült a Hegyalja legjobb szőlőfajtáit a jövő számára átmenteni. Éppen itt akadt a legtöbb kétkedés. Vajon az amerikai alanyra oltott hegyaljai fajták adnak-e olyan bort, ami korábban ennek a vidéknek világhírnevet szerzett? Az első seregszemlét 1895 februárjában megtartották Sátoraljaújhelyen, ahova Molnár István főispán ötven szőlősgazdától, nagybirtokostól olyan mintaborokat kért be, melyek amerikai alanyra oltott tőkén teremtek.
