A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

BALASSA Iván: A filoxéra Tokaj-Hegyalján

320 BALASSA IVÁN módot kevésbé alkalmazták, mint az várható lett volna.

93 Ehhez még az is járult, hogy Tokaj-Hegyalja talaja nem mindenütt kedvezett a szénkénegezésnek. Mindezek miatt a gyérítési eljárás viszonylag kevéssé terjedt el a Hegyalján. 1887-ben az alispán felterjesztésében megállapítja: „a szénkénegezés a szőlőbirtokosok előtt legnagyobb részt ismeretlen."

94 A későbbiekben is próbálkoznak meghonosításával, hogy ott ahol erre egy hold megtámadott területet felajánlanak ott a gyérítési eljárást a minisztérium költségén végzik el.

95 A szénkénegezést pedig az országos és a megyei Filoxéra Bizottság egyaránt szorgalmazta, tanfolyamokat, előadásokat tartottak. így Horváth Géza, az Országos Filoxéra Kísérleti Telep vezetője 1889 november hónap folyamán Sátoraljaújhelyen éppen abban a Nyomárkay-féle szőlőben tartott bemutató sorozatot, ahol a vész elsőnek ütötte fel a fejét.

96 Mathiász József a filoxéra rendkívül gyors hegyaljai pusztítását azzal magyarázza 1892-ben, hogy trágyát csak homlitáskor kaptak a szőlők, a talajművelés is elégtelen volt, így a leromlott tőkék nem tudtak mégcsak ideiglenesen sem ellenállni a íiloxérának. Ajánlja a szénkénegezést, ahol ezt még egyáltalában érdemes végezni.

97 A védekezési módok eddigi formáit áttekintve azok eredményeit, helyesebben eredménytelenségeit szinte a mi számunkra foglalta össze Horváth Géza: „Az egyik az a tanulság volt, hogy a filoxérát, ahová az egyszer nagyobb mértékben bevette magát, az eddig javaslatba hozott ellenszerek egyikével sem lehet gyökeresen kiirtani, és hogy ennél fogva főtörekvésünknek ez idő szerint arra kell irányulni, hogy szőlőinket a fillokszéra dacára is fenntarthassuk, vagyis hogy afillokszérával együtt élhessünk."

98 A gyakorlat azonban egy évtized alatt nálunk is éppen úgy megmutatta, hogy az adott korszakban és az adott ismeretek segítségével csak két mód áll rendelkezésre, a direkttermő amerikai fajták telepítése vagy az amerikai immúnis alanyra történő oltás. Az elsőt Tokaj-Hegyalján szerencsére ritkán találjuk meg, úgyhogy ezzel nem is érdemes bővebben foglalkozni. 5. Ellenálló amerikai alanyokra való oltás. Mint ahogy a filoxéra először Európában a francia földön ütötte fel a fejét, itt alakultak ki a védekezési és megelőzési eljárások is. így itt figyeltek fel először az amerikai fajták immunitására. Lalimon szőlőbirtokos a Bordeaux melletti szőlőbirtokán 1868-ban nagy meglepetéssel tapasztalta, hogy a filoxéra által elpusztított vagy pusztulófélben levő szőlőiben milyen szépen díszlenek az amerikai fajták. A következő évben erről a megfigyeléséről már be is számolt a francia mezőgazdák kongresszusán.

99 Az alanyok közül nálunk a Ripariáknak van a legnagyobb jelentősége. A Franciaországba behozott fajták között 1873-ban találjuk meg először a Riparia souvaget, melyből az első nagyobb import 1878-ban érkezett ugyanide és nagy vita alakult ki kezdetben, hogy vajon képes-e íiloxérának ellenállni, amit a több évi gyakorlat végül is igazolt.

100 „Az ebben az irányban szerzett tapasztalások elhatározók voltak arra, hogy Franciaországban mai napság a fenntartó irány előtérbe lépett, az ellenálló fajok tőkéi Amerikából millió számra behozatnak."

101 Amikor tehát hazánkban a filoxéra az 1880-as években nagyobb méretekben terjedni kezdett, akkor már lényegében európai méretekben eldőlt a védekezés módja: szénkénegezéssel ameddig lehet fenntartani a régi szőlőket, majd