A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
VERES László: A politikus Herman Ottó
28 VERES LÁSZLÓ a magyar politikai közéletet is. Erős tiltakozó mozgalmat váltott ki a volt török területek okkupációja. E tiltakozó mozgalmakat főként az vezette, hogy a Monarchia szláv lakosságának megnövekedése csökkentheti a magyarság súlyát, szerepét a Monarchián belül, másrészt a keletkező délszláv államok vonzást gyakorolhatnak a birodalom nemzetiség lakta területeire. 18 Herman Ottó állásfoglalását nem csupán ezek a szempontok vezérelték. Mint már Kossuthnál is tapasztalható volt a pánszláv félelem 10 — és a kor politikai hangulatára egyáltalán jellemző volt —, Herman Ottónál is ez dominált. Ugyanakkor erkölcsi szempontok is vezérelték, mégpedig török barátsága. 20 Herman Ottó e tiltakozó mozgalmakban betöltött vezető szerepe révén vált országos hírnevűvé. Tiltakozott a török területek bekebelezése ellen, de politikai szűklátókörűsége nyilvánult meg állásfoglalásában. Az orosz—török háborút nem úgy tekintette, mind a délszláv államok felszabadulási folyamatát. Herman Ottó kétszer kereste fel Kossuth Lajost száműzetésében. Második látogatását pártpolitikai célok is vezérelték. A kiegyezés után a politikusi gárda a kormánypártban vagy a Függetlenségi Pártban folytathatott közéleti tevékenységet elsősorban. A párt és Kossuth személye szorosan összefüggött hatékonyságát tekintve. így nem véletlen, hogy Herman Ottó, ki a 48-as eszméken nevelkedett, a Függetlenségi Párt tagja volt. A párt tagságának zöme arra törekedett, hogy pártjukat kormányképessé tegyék. 1893-ban a következetes függetlenségiek kiváltak az anyapártból és Herman Ottó vezetésével megalapították az Országos Függetlenségi Pártot. A párt programját Herman Ottó dolgozta ki. Mivel a párt hatékonyságának alapvető feltétele volt Kossuth Lajos támogatása, ezért 1893-ban Herman Ottó felkereste Kossuthtot, hogy ismertesse vele a pártprogramot. Kossuth nem értett egyet a pártprogrammal, s már alaptételét is kifogásolta, hogy „állunk a közjog alapján". 21 Herman Ottó e bírálat hatására Kossuth véleményét kérte, hogy folytathat-e közéleti tevékenységet. Kossuth célszerűnek látta ennek folytatását elsősorban tudományos célkitűzései megvalósítása érdekében. 22 Gyakorlati-politikai tevékenységének egyik legérdekesebb mozzanata a munkásmozgalomhoz fűződő kapcsolata volt. E kapcsolat kialakításában két fő szempont játszott szerepet. A nemzeti függetlenség megteremtésének perspektívája mellett a demokratikus szabadságjogokért való küzdelem. Először, mint újságíró került kapcsolatba a munkásmozgalommal a párizsi kommün idején. 23 A kolozsvári munkásegylet megalakulásakor a demokratikus gyülekezési, egyesülési jog kivívásának törekvését üdvözli és támogatja. 24 A munkásmozgalomhoz fűződő kapcsolata Pestre kerülésekor mélyült el. Ekkor már a kapcsolat kialakításában pártpolitikai célok is szerepet játszottak. 25 Frankéi Leóval és Csillag Zsigmonddal többször folytatott megbeszéléseket. 26 A véleményazonosságok mellett mély ellentmondások juttatták zátonyra a kapcsolatkeresést. Ennek oka kölcsönös volt. Egyrészt a munkásmozgalom fejletlensége, nézeteinek kiforratlansága, másrészt Herman Ottó nacionalizmusa, szűklátókörűsége. A munkásmozgalom vezetőinek a családról, házasságról és a hazaszeretetről kialakított fogalmai, valamint a Kossuth kultusszal szembeni ellenállásuk gátolták a kapcsolat kialakítását. Nem értett egyet Herman Ottó az internacionalizmus eszméjével sem. A munkásmozgalom egészét a vezetők opportunista törekvéseivel azonosította. A múlt század nyolcvanas éveiben
