A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
JOÓ Tibor–ZSÓRY József: Tolcsva műemlékei
216 JOÓ TIBOR—ZSÓRY JÓZSEF aljai Rákóczi birtokok tized- és kilenced borhozama és az itteni saját termelésű is négy és félszeresére nőtt (együtt közel négyezer hordó bor évenként!). 51 Tolcsván 1632-ben 36-an szolgáltak ökrökkel, 85-en gyalogszeresen, 64-en zsellérek voltak a Rákóczi család jobbágyai közül, s csak 25-en- voltak, akik nem szolgáltak, mivel valami hivataluk volt. 52 Közülük Somi Mártonról azt írja az urbárium: „Az castelban lakik." (Vájjon melyik és milyen „castel"-ról van szó?) Tolcsván ekkor a Rákócziaknak négy pincéjük és dézsmaházuk, valamint Hajas nevű, felőlcsapós, két kőre forgó, jó és ép állapotban levő malmuk is volt akkor itt. 53 Néhány évvel később Nagy tolcsván már 7 pincéről szólnak a számadási iratok és 1638-ban két malmot — egy kásatörőt és egy lisztelőt — említenek. 54 1648-ban 123 a jobbágy családfők száma. 55 Az 1648. évi urbáriumban szerepel a Dakszegh utca, amely nyilván a XIV. századi Dok, vagy Dak fiainak egykori birtokrésze, amelyet az 1398. évi osztozási oklevél említ és kétségtelenül a mai Dessewffy kastély helye! A XVII. század során tolcsvai birtokos volt a Bónis család is, mely előnevét is innen kapta; a címeres levelét 1655. II. 1-én nyerte el, 56 de e család egyes tagjai már 1615. 1. 24-én nemességet nyertek és kihirdetésük Zemplén megyében megtörtént. 57 Bónis György nevű birtokos lakott már 1606. év folyamán Nagytolcsva mezővárosban a M elit szeren levő házban, feleségével Beregszászi Lantos Zsófiával. Második házasságát Somodi Annával — egy vagyonos polgári család leányával — kötötte, s 1625-ben együtt (már mint sátoraljaújhelyi lakos nemesek) kötnek megállapodást bizonyos tolcsvai szőlők vételárára vonatkozóan Tolcsva főbírája előtt. 58 Kedvező anyagi helyzetükre utal az, hogy Rákóczi György 1628-ban Bónis Györgytől 600 ezüst tallér kölcsönt vett fel adóslevélre. 59 Bónis György fiát — az 1624-től 1675-ig élt Györgyöt — is gyanúsították a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétellel és jószágait is elkobozták, csak felesége válthatta vissza 2000 forintért. 60 Az 1673. II. 6-i összeíráskor Bónis György házáról írták: „Curia nobilitaris bene lapidibus exstruUa.. ." 61 Az idősebb Bónis Györggyel együtt nemességet nyert testvérnek, Ferencnek a fiát Ferencet (aki 1627-ben született) ugyanezen hűtlenségi okokból halálra ítélték és 1671. április 30-án Pozsonyban — mint az összeesküvés egyik szervezőjét és vezérét — ki is végezték (lefejezték). 02 Bónis Ferenc a család vagyonát jelentős mértékben növelte, s Kassán, Sátoraljaújhelyben és Tolcsván voltak úri házai; 1668-tól négy faluval együtt Füzér várát is bérelte. 63 Az 1676. június 16-i összeírás 64 Bónis Ferencnek két tolcsvai házát is említi. E század elején közzétett feltételezések szerint „a Bónis kúria Tolcsva közepe táján", az akkori „Kecskés, vagy Csengettyű utcában volt." 65 Azt, hogy melyik Bónis kúria lehetett ott, nem sikerült beazonosítani. 1634-ben Vinnay Jánosnak, 1649-ben Sándor Miklósnak, 66 1655-től Klobusitzky Andrásnak (aki 1650-től pataki prefektus) is volt birtoka Tolcsván. 67 Az 1680-as évektől a Szirmay család tolcsvai birtokszerzéseire vonatkozóan is igen sok adatot nyerhetünk Szirmay Andrásnak (Thököly Imre titoktartójának és tüzérségi főfelügyelőjének) közel három és fél évtizeden át vezetett, igen sok gazdasági — bevételi, ráfordítási, kiadási stb. — adatot tartalmazó naplójából. 68 A napló egyes adataival és a XVII. századi birtoklási adatokkal szükségszerűen foglalkozunk a korábbiaknál és a későbbiekben írottaknál nagyobb részletességgel, mivel ezekből számos utalást nyerhetünk és következtetést
