A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

JOÓ Tibor–ZSÓRY József: Tolcsva műemlékei

TOLCSVA MŰEMLÉKEI 217 alapozhatunk meg a tanulmányban szereplő 3 legfontosabb helyi kastély építéstörténetével kapcsolatban. Ugyanezen okokból nem érdektelen, hogy Tolcsván már 1638-ban volt Eperjes városának egy — a földesúr részére járó szolgáltatások alól mentes — háza,

69 s még az 1679—1683. évi örökvallásokban is szerepel az Eperjes városi birtok melletti szomszédságra való utalás.

70 Tolcsva 1680-ban behódolt a töröknek; ismeretes Ali basa 1680. szeptember 17-i hitlevele,

71 valamint Musztafa Zachim 1680. október 12-én Egerből írott adóztató levele.

72 Szirmay András 1683. évi bényei szőlők és szabadház vásárlás után

73 Tolcsván 1694-ben is vett szőlőket és 1695-ben már azok munkájára is költ.

74 1696-ban Tolcsván a Kút-patakán vett egy szőlőt 600 forintért.

75 1698-ban a tolcsvai várhegyi és kútpataki szőlőinek borterméséről, valamint az ezek kőgátjaira, vízárkaira, ültetésére, kőrakásainak elhordására fordított rendkívüli kiadásait említi.

76 1696-ban leírja azt is, hogy bátyja Szirmay István ítélőmester báróságot nyert a maga és örökbefogadott fia — Dessewffy Tamás — részére.

77 1699-ben mecenzéfiekkel dolgoztatott olaszi és tolcsvai (várhegyi) szőlőiben.

78 1700-ban feljegyzi, hogy ekkor a Hegyalján Liszkán, Vámos-Újfaluban, Olasziban, Tolcsván (Várhegyiekben, Kútpatkán) termett bora.

79 1707-ben már arról is ír, hogy tolcsvai házától árendát kapott, továbbá hogy az Előhegy-tetőn vett egy szőlőt.

80 Ugyanebben az évben mecenzéfiek dolgoztak két várhegyi szőlőjében, a Bik oldaliban, a két kútpatakiban, a Somi-béliben; kőgátakat, vizesárkokat, árkokat készítve.

81 Számadásaiból kitűnik, hogy sokat fordított szőlőinek kultúrájára. Tolcsvai árendás bevételeit most már ismételten említi. 1709-ben Tolcsván szőlőt is cserél.

82 1711. május 8-án meghalt Pozsonyban az időközben már grófi rangot is elnyert bátyja és Szirmay András fiára hagyta „Tolcsvai megégett házát, ott Cziróka szőlőt és Tarczalt négyszegű szőlejét." Ugyanekkor vett még Tolcsván a Várhegyen két további szőlőt, majd gróf Szirmay Tamással is kedvező megállapodást kötött további örökrészek átengedése tárgyában. Az örökség és az átengedett részek értéke 23 715 forintot tett ki.

83 1712-ben 25 ezer zsindelyt, 24 ezer zsindely szeget, 25 000 lécszeget, 200 spernagelt, hámorokban vasat, Eperjest deszkát, Tokajban szálfát, Nagymihályból léceket stb. vett, s mint írja „Szarufát negyven párt jobbágyimmal molnáraimmal faragtattam és zsindelyeztettem Tolcsvai házamnak az eleit ezidén."

84 Ugyanekkor 400 000 tégla égetéséről is szól. 1713-ban már a Gyopároson, Bikoldalt, Nagykőnél, Előhegyen, Kétkútpatkán, Gattyosban és Puljaköpödéken levő tolcsvai szőlőit említi. Ugyanekkor leírja, hogy a pazdicsi nagy palotájának boltozatjáért kifizetett 178 forint mellett tolcsvai házára ez évben készpénzben 58 forintot költött, azonban „ez a summa Molnárim és gyalog Szeresseim munkáján és sok vecturáin kívül. Nagy Mihállyi malmot is ezidén építettem. Mecenzéfiek fundamentumért: f 50.—. Az Sem az Malom, Sem a Tolcsvai ház nem kész."

85 Szirmay András naplója ez évben befejeződik, de ő még egy évtizeden át él és tölt be megyei tisztségeket, növeli a családi vagyont. A Rákócziak tolcsvai és erdőbényei birtokait II. Rákóczi Ferenc 1700-ban a Stegner családnak adta zálogba.

86 A szatmári békekötés után a nagykiterjedésű Rákóczi birtokokon sokan osztoztak: részint adományként kapták, részben