A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

PETERCSÁK Tivadar: Szarvasmarhatartás egy hegyközi faluban

SZARVASMARHATARTÁS EGY HEGYKÖZI FALUIBAN 359 volt 20 . Napszámos munkát vállaltak, kepébe arattak, harmadába kapáltak a nagyobb gazdáknál vagy más falvakban, télen pedig a grófi erdőkben dolgoztak. A felszabadulás után a Hegyköz népe megkapta a Károlyiak birtokát, de a viszonylag kevés föld nem volt elegendő a sok igénylőnek 21 . Filke­háza határában nem voltak uradalmi földek, itt az egyházi birtokokat osztották szét a napszámosok között. Alig 1—3 kat. h. földet kaptak, ezzel magyarázható, hogy elsősorban ők kerestek munkát az iparban és a bányászatban. Erre a füzérradványi kaolinbányában és a pálházi fa­feldolgozó ipartelepen nyílt lehetőség. Az 1950-es években a lófogattal rendelkező 6—8 holdas gazdák legtöbbje a földművelés mellett kaolint fuvarozott a bányából a pálházi vasútállomásra. A Hegyközben 1959—60-ban alakultak meg a termelőszövetkezetek. Néhány községben, így Filkeházán is csak un. első típusú termelőszövet­kezetet hoztak létre. A község gazdálkodásában és a foglalkozási ágak arányában jelentős változást hozott az 1950-es évek végén nagymérték­ben fejlesztett pálházi perlitbánya és az új őrlőmű. A férfilakosság jelen­tős része ezekben az ipari üzemekben talált munkát. A mezőgazdasági munka elsősorban a nők feladata lett, a férfiak csak a munkaidő után segítenek. A foglalkozási arányok nagy átrendeződését mutatja, hogy 1960-ban a lakosság (162 fő) 23,5 százaléka dolgozik csak a mezőgazda­ságban, 62,9 százaléknak már az ipar biztosítja a megélhetését 22 . A szarvasmarha gazdasági jelentősége A község lakói évszázadokon keresztül elsősorban mezőgazdasági munkával foglalkoztak. A gazdálkodás rendszerében szoros egymásra­utaltság figyelhető meg a növénytermesztés és az állattartás között. Az állattartás az egész gazdálkodás szerves része, egyrészt mint a termelést elősegítő munkaeszköz, másrészt mint a közvetlen fogyasztás tárgyát biztosító tevékenység 23 . A mezőgazdaság két ágazatának kapcsolatát leg­jobban a szarvasmarha gazdasági szerepe és felhasználása szemlélteíT. A szarvasmarhatartás egyik célja a földművelő tevékenység igaerő-szük­ségleteinek biztosítása, és a talajerő-utánpótlás szempontjából fontos trá­gya termelése. A gazdasági igényeken kívül a község önellátó — főleg kisparaszti — gazdaságaiban lényeges volt a lakosság élelmezésében nél­külözhetetlen tejtermékek előállítása. A nagyobb gazdaságokban előfor­dult az eladásra való tenyésztés, ezzel egészítették ki a földművelésből származó jövedelmet 24 . A feudalizmus két-, illetve háromnyomásos földművelési rendszere még csak az ember szükségleteit tudta kielégíteni, elsősorban gabona­féléket termesztettek 25 . Területünkön a háromnyomásos gazdálkodás már a XV. században feltűnik, a XVIII. század elejére pedig már túlsúlyban van 26 . Filkeházán a nyomásos rendszer egészen napjainkig fennmaradt 27 , de ezen belül fázisokat lehet megkülönböztetni. A XIX. század első felé­ben „az Urblis szántó földek 3 fordulokra fel osztva használtattnak leg inkább Rozs, Zabb, és Krumpli termesztéssel" 28 . A határt őszi, tavaszi és

Next

/
Oldalképek
Tartalom