A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári zenekar hatása a nagy-miskolci zenekarok megalakulására
266 ZADOR TIBOR Diósgyőri Lenin Kohászati Művek Ifjúsági Fúvószenekara (1949—1957)" Diósgyőrvasgyár zenei fejlődésének lett az eredménye, hogy az anyaközségben, Diósgyőrött is megmutatkozott az a törekvés, amelynek célja volt a diósgyőri fiatalok zenei foglalkoztatása. Ennek a kezdeményezésnek az élén Balázs József tanító állt, akinek javaslatára 164 iskolás fiú elhatározta, hogy furulyazenekart alakít. Mivel pénzük nem volt, a Lenin Kohászati Művek igazgatóságához fordultak anyagi támogatásért. Az LKM vállalta a zenekar hangszerbeszerzési költségeinek nagy részét, fogyóanyagának havi ellátmányból való rendszeres pótlását és a karnagy tiszteletdíjának folyósítását. A szervezési munkálatokból oroszlánrészt vállalt Nyírő Ferenc, az LKM kulturális osztályának vezeiője. Ekkoriban ritkán lehetett furulyazenekart hallani, a Művelődésügyi Minisztérium csak hetet tartott nyilván az országban. Az egyesületté válást jelentő alakuló ülést 1950. február 25-én tartották meg. Az első tisztikar a következőképpen alakult: elnök: Nyírő Ferenc, az LKM dolgozója, ügyvezető elnök: Fialkovits Adolf iskolaigazgató, titkár-karnagy: Balázs József, gondnok: Rózsavölgyi József, választmány: Sír Pál, Csömöri Béláné, Matula Miklós, Kazár István. A furulyazenekar 1950. március 11-én mutatkozott be először. Alapító tagok: Ács József, Barczikai Dezső, Kovács Antal, Nyírő István, Tircs István, Roósz Márton, Kubacsek Ottó, ökrös Miklós, Kiss Bertalan, Ács Gyula, Budai Dénes, Bíró Bertalan, Doma László, Bartha László, Orliczki Róbert, Gácsi László, Krasznai Gábor, Molnár Barnabás, Berezeli Barnabás, Szép József, Kohulák Gyula, Fekete János, Weiling Károly, Barkai Bertalan, Frigyik Tihamér, Vas Ernő, Matula Miklós, Kazár István, Vas Sándor, Brunsvik László, Kemecsei Sándor, Varga Miklós, Szilágyi Imre, Nemeskén László, Fekete István, Gaál István, Varga László, Szállási Miklós, Kunszt János, Henezel Imre. Előadott műsoruk: 1. Kodály: Üttörőinduló, 2. Kodály: Gyermekdal, 3. Novikov: Egy a jelszónk a béke, 4. Alexandrov: Jubileumi induló. Sokat szerepeltek különböző iskolai, társadalmi, szakszervezeti és pártünnepélye-ken, gyűléseken. A szereplésekre a zenekar rendszeres próbákon készült fel. A próbákat a nyár folyamán is megtartották, amikor mások nyári szünetüket töltötték. A fiatalokat nemcsak az új zeneművek eljátszására kellett megtanítani, hanem a próbák és a szereplések pontos látogatására, a közönség iránti felelősségre, az egyéni szórakozás háttérbe szorítására, a helyes magatartásra, a rendre, a fegyelemre és sok olyan dologra, amit az idősebb zenészek természetesnek tartanak. A fellépések előtti biztatás, utána pedig a dicséret és egy-két hibára tett megjegyzés, nevelő hatásúnak bizonyult. A zenészek maguk másolták füzetjeikbe az egyes szólamokat, hogy ez irányú készségüket is kialakítsák. A hibák gyors megkeresése szempontjából hasznosnak mutatkozott az ütemek megszámozása. A zenekari tagok arra kérték a vezetőséget, hogy a jövőben rézfúvós hangszerek beszerzésére törekedjék, amelyet a jövő év elejére az LKM 30 000 Ft-os támogatása révén sikerült beszerezni és 1951