A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári zenekar hatása a nagy-miskolci zenekarok megalakulására

A DIÓSGYÓRVASGYÁRI ZENEKAR 267 11. kép. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek Ifjúsági Fúvószenekara 1949-ben második felében a furulyazenekar mellett már megkezdte tanulását a fúvószenekar is. A furulyazenekar olyan gyorsan és jól fejlődött, hogy 1951. június 10-re budapesti rádiószereplésre hívták meg az együttest. Ebben az évben már 38 alkalommal szolgálták a közösséget. Az LKM vezetősége, Herczeg Ferenc igazgatóval az élén, minden támogatást megadott a zenekarnak, mely lelkiismeretes munkával, rövid idő alatt, igen szép eredményt ért el. Ekkor a zenekart két részlegre szervezték át ,az egyik a Diósgyőri Úttörő Zenekar, a másik az LKM Ifjúsági Fúvós Zenekara lett, amely 1952. március 29-án mutatkozott be a közönségnek. Az úttörő zenekarnak 37, a fúvószenekarnak 28 tagja volt. Első számaik: 1. Alexandrov: Jubileumi induló, 2. Gábor Áron népdalinduló, 3. Agapkin: Búcsú a szláv nőktől. Gyakran felkérték őket és mát ebben az évben 19 nyilvános szereplésük volt. 1953. február 22-én a II. Országos Kultúrverseny megyei döntőjén vettek részt. A bírálatban kiemelték a zenekar fegyelmezett magatartását, egyöntetűségét, dicsérték a tiszta játékát, az előadott művek alapos kidolgozását, a mű helyes felfogását és azt a fiatal tüzet, lendületet, amellyel Pokrasz: Májusi Moszkváját adták elő. Produkciójukkal oklevelet és a versenybizottság ,,Dicsérő Elismerését" nyerték el. Jó szerepléseikért 1953 nyara óta úgyszólván évente kéthetes nyári girincsi, vagy balatoni üdülésben részesültek, s ezt az időt is ügyesen fel~ használták arra, hogy együttesük és a diósgyőriek jó hírét öregbítsék.