A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
JOÓ Tibor–SÓLYOM Dezső: A diósgyőri pálos kolostor
88 JOÓ TIBOR—SÓLYOM DEZSŐ remetéknek, míg a Szent Kereszt remetéi megnevezés az alapítási helyhez — Pilisszentkereszthez — igazodott. A kolostort alapító és támogató István nádor az Ákos nembeli Ernye bánnak, IV. Béla kedvelt hívének volt a fia, s igen magas tisztségek viselőjeként — gömöri főispánként, országbíróként, majd ismételten nádorispánként — szerepel a XIII. század végén és a XIV. század elején. Igen nagy vagyonáról, családja helyzetének előnyös házasságokkal való megerősítéséről sok forrás tesz említést, s őt tekintik a középkori diósgyőri vár első építtetőjének is. István nádor 1315-ben halt meg, de haláláig jelentős adományokkal támogatta még a kolostort, hiszen 1313-ban a Győr község mellett fekvő Chenik birtokát, valamint az ugyancsak Győr melletti „Papréte" nevű földet, szőlőt és Felthó nevű halastavát adományozta a remetéknek 7 . 1315-ben a maga, neje és hét fia nevében megerősíti az 1313. évi cheniki adományt, meghatározva, hogy arról a birtokról van szó, mely egyrészről Győrrel, azután Gulkuka heggyel, a Zakariás patakával, a Szinva vizével, a dédesi úttal, Rakattyással, a Békás tóval, a Stan-főre vezető úttal, a Csókáskővel és végül a Gálya heggyel határos 8 . István nádor alapította 1312-ben a dédesi erdőségben a „Szentlélek" tiszteletére létesített pálos kolostort is !) , mely kolostor gótikus templomának maradványai ma is láthatók a Bükk-hegység közkedvelt — Szentlélek elnevezésű — kirándulóhelyén. E kolostort a későbbiek folyamán sokszor emlegetik együtt a diósgyőri kolostorral és számos adomány szólt mindkét kolostor remetéi javára. A diósgyőri pálos rendházat és priorját 1317. és 1318. évbeli oklevelek is említik 10 . 1333. június 17-én Avignonban kelt protekcionális bullájában XXII. János pápa is megerősítette és oltalmába vette őket ". 1339. december 6-án az egri káptalan a diósgyőri pálosok részére az 1313. augusztus 15-i, az 1315. évi és az 1333. június 17-i oklevelet átírja 12 . 1343. január 25-én a Szinva folyón egy fél malomrészt és két szőlőt adományoznak részükre 13 . 1348. február 10-én a pálosok generálisa ad engedélyt arra, hogy egy család a pálosokhoz tartozó malomépítési helyen malmot létesítsen 14 . 1354-ben ugyanez a család a Szinván álló maimát térítés ellenében átengedte a pálosoknak 15 . Nagy Lajos király 1355. március hó 26-án kelt oklevelében 16 megerősítette a pálosokat a még István nádortól nyert javaikban, melyek Chenik födjén a Sztán-pataka felett terültek el, továbbá a Szinva folyón levő malmaik birtokában. 1358. május 12-i oklevél igazolja az 1355. március 26-i oklevél megerősítését 1 '. 1364-ben csereszerződés jött létre I. Lajos király és a Diósgyőrt akkor birtokló Szécsi-család között, s ezen időtől kezdve Diósgyőr királyi birtok, ahol Lajos király mind államügyek intézése, mind pihenés céljából nagyon sokat időzött, különösen 1371. november 17-től, lengyel királlyá koronázása után. 1373. szeptember 1-én Diósgyőrben kelt adománylevelével I. Lajos király több erdőt adoimányozott a pálosok Krisztus testéről nevezett kolostorának 18 , de ugyanezen évben Szidon Mihálytól újabb szinvai malmot örököltek 19 , 1376-ban pedig a miskolci Szentgyörgyhegyen szőlőt hagyományoztak nekik 2,) . Nagy Lajos feleségének — Erzsébet királynénak — a támogatását bizonyítja az az adat, mely szerint évi java-
