A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
JOÓ Tibor–SÓLYOM Dezső: A diósgyőri pálos kolostor
A DIÓSGYŐRI PÁLOS KOLOSTOR 89 dalmazásul fél mázsa olajat és 10 sertést utalvány ózott nekik 21 . 1381. augusztus 24-én a velencei köztársasággal évek óta folyó háborúnak vetett véget a torinói békekötés, (melynek okmányait 1381. november 26-án Diósgyőrben hitelesítették és cserélték ki és ennek a békekötésnek az emlékére küldte el Velence Lajos királynak ajándékul Remete Szent Pál ereklyéit, melyeket Budaszemtlőrincen helyeztek el. (Remete Szent Pál volt az első keresztény remete, aki 60 éven át élt remeteéletet a thébai sivatagban. Általában pálmalevelekbe öltözve ábrázolják, mellette egy — csőrében kenyeret tartó — hollóval. A hazai alapítású pálos szerzetnek ő volt a patrónusa.) A diósgyőri pálosok közben tovább gyarapodtak, 1381-ben Miskolcon örököltek egy házat és két szőlőt 22 . Nagy Lajos 1382-ben bekövetkezett halála után özvegye — Erzsébet — ós leánya, Mária királynő — Zsigmond király felesége — gyakran fordultak meg Diósgyőrben és huzamosabb időszakot töltöttek ott 2:i . A kegyes visszavoinultságban élő pálos szerzetesek ebben az időben — a rendi instrukciókban meghatározott egyházi tevékenységen kívül — elsősorban a malomipar, a gyümölcstermesztés, haltenyésztés meghonosításával és fejlesztésével foglalkoztak. Miskolc történetírója — Szenclrey János — hangsúlyozza a pálosoknak a gyümölcstermesztésben elért eredményeit és példamutató hatását 24 , s reámutat arra is, hogy munkájuk nyomán lett Győr a gyümölcsös, diós kertjeivel DiósGyőrré, s körülötte a vidéken szintén dús gyümölcsösök, szilvás és megygyes kertek terültek el; így Visnyón és Szilváson, s ilyenek nyomai láthatók még a iszentléléki kolostor romjai körüli vad rengetegekben is. Mária királynő 1390-ben adományozott a diósgyőri kolostornak gyümölcsöseikkel szomszédos kerteket 25 , s 1392. május 1-én utasítást ad a várnagyoknak, hog}^ a pálosokat ne háborgassák a malom birtokában. 1406. január 26-áról Zsigmond királynak a diósgyőri vár parancsnokához intézett szigorú parancsa ismeretes, 'melyben meghagyja, hogy akadályozza meg ,,a Győrben élő gonosz és igen bűnös jobbágy népnek ... a kolostor igen nagy pusztulására . . . és veszedelmére . . . való jogtalan cselekedeteit" 26 . Ezt az oklevelet a magyarországi parasztság osztály harca egyik legkorábbi dokumentumának minősítik 27 . 1406-ban Zsigmond király megerősítette Mária királynőnek az 1390. évi kertadományát 28 , majd 1407. május 12-én az Ernyefia István nádor által 1304., 1313. és 1315-ben tett adományok okleveleit 29 . 1416. április 11-én Kiss Miklós miskolci polgár által hagyományozott miskolci ház birtokába vezették be a pálosokat 30 , 1451ben pedig újra miskolci Szent György hegyi szőlőt örököltek 31 . 1453^ban további Szentgyörgy-hegyi iszőlőrészekkel gyarapodtak 32 , s ugyancsak szőlőket hagyományoztak nekik a szikszói határban és a Szentgyörgy-hegyen az 1458. november 28-i oklevél tanúsága szerint is 33 . Mátyás király is kedvelte és támogatta őket. 1460-ban jobbágyteliket adott nekik, majd 1471ben megengedte, hogy a diósgyőri vár erdeiben szabadon makkoltathassanak 34 , több ízben pedig borárusítási jogot is adott nekik. 1478. december 6-i diósgyőri adománylevelében harkányi birtokukat, valamint Miskolcon és Csabán létező malomtelküket mindennemű adó, vagy más fizetés alól felmentette 35 . Beatrix királyné kiváltságlevelében engedte meg nekik, hogy az alamizsnaként természetben begyűlt sót , — melynek árusítása
